Már az első munkanapon kell a külföldi tapasztalat és a használható tudás - Kép: SXC

A válság után a javuló tendencia munkaerőpiaci szempontból is érzékelhető: a mintegy 1800 szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozás kb. 26 ezer főt foglalkoztatott idén, ami 0,9 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A válság sok változást hozott azonban, különösen igaz ez a szállodaipar a munkaerővel szemben támasztott igényeire. “Általánosan elmondható, hogy számos szálloda kénytelen volt áramvonalasítani alkalmazotti állományát ez pedig azt is jelenti, hogy egy-egy kolléga akár több feladatot is el kell, hogy lásson.” – mondja Dr. Puczkó László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola intézetvezetője.

A gyors helyzetfelismerés, kreativitás, a megszerzett tudás sokrétű alkalmazásának képessége és az egyes szállodai területek egyforma szintű ismerete mindenképpen előny tehát a szakember szerint. A szakma olyan kollégákat keres, mint mondja, akik már akár az első napoktól kezdve valóban el tudnak látni egy-egy konkrét feladatot. Ugyancsak ide tartozik, hogy a szállodaiparban nagyon nagy hangsúlyt kap a képzés és a folyamatos továbbképzés, hiszen mind a szállodaipar, mind a turizmus más területei folyamatos változásban vannak a vendégek igényeinek alakulásának köszönhetően. A különböző területeken dolgozó szakemberek felkészültségének pedig ezt követnie kell. Mivel a turisztikai ipar továbbra is jelentős munkaerő-felvevő ágazat, elengedhetetlen, hogy ezekre a változásokra a képzés is folyamatosan reagáljon, és valóban „életképes” szakembereket indítson útnak.

“A korábbi Turizmus és Vendéglátás név nem fedte már le mindazt, amit a szakma elvár a felsőoktatásból kilépő szakemberektől is, ezért váltottunk a Turizmus, Szabadidő és Szálloda Intézet elnevezésre. Emellett BA képzésben két új szakirány indításával igyekszünk megfelelni a piaci igényeknek. A Nemzetközi Szállodamenedzsment új terület a képzésünkben, és mivel tapasztalataink szerint a szakmában elvárás a nemzetközi tapasztalatszerzés, elindítottuk a szakirány angol nyelven oktatott megfelelőjét, az International Hotel and Hospitality Managementet is. Mindkettő kialakítása során nemcsak a jelenlegi szállodaipari igényeket és elvárásokat vettük figyelembe, hanem már a közeljövő várható változásait is.”  - hangsúlyozta Puczkó László.

A terület jelenleg zajló változásaira további példa, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési koncepció által meghatározott irányvonalaknak köszönhetően határozottabb figyelem irányul a turizmus menedzsmentre, a hazai turisztikai értékekre és örökségekre. A települések turizmusból származó előnyeinek növelése, illetve az örökségek célzottabb idegenforgalmi hasznosítása újabb kihívásokkal állítja szembe a pályára lépő szakembereket.  „A desztinációmenedzsment olyan érzékeny terület, amely esetében különösen fontos, hogy olyan komplex tudással rendelkező szakemberek kerüljenek ki az iskolapadból, akik nemcsak állandóan naprakészek, de jól tudják a rendelkezésükre álló tudást rendszerezni is. Az ilyen speciális tudással rendelkező szakemberekre szintén egyre nagyobb az igény a turisztikai munkaerőpiacon, ezt idejekorán felismerve dolgoztuk ki a desztinációmenedzser képzés alapjait” – állítja Puczkó László.