A rendszerváltás óta önkormányzati hatáskörben köttettek a szerződések, ez innentől megszűnik. Sokan a trafik botrányhoz hasonló kormányközeli kisvállalkozók feltőkésítését látják a kormány döntése mögött. Jogászok szerint az uniós szerződés tulajdonhoz való jogát karcolja a szektor államosítása, és újabb strasbourgi pereket eredményezhet.
2014 első félévében még önkormányzati támogatásokat ígértek a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének (MKOI) tagjainak. Vidra Zoltán, érdek - képviseleti vezető az MKOI elnöke 2014 májusában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy hét megyében abbahagyják a kéményseprést, mert a cégek tönkrementek a rezsicsökkentés jegyében tavaly felére vágott tarifáik miatt. Később visszakozott, mondván, a Belügyminisztérium felől ígéret érkezett veszteségeik önkormányzati oldalról történő ellentételezésére. Ám ez – mint említi, Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megye kivételével – nem történt meg. A kéményseprőcégek így továbbra is a csőd szélén táncolnak, vagy más tevékenységeikből szerzett bevételeiknek köszönhetően vegetálnak. E tekintetben nincs különbség önkormányzati és magántulajdonúak között.
Vidra korábban saját társaságáról, a 90 embert foglalkoztató szolnoki Fűtéstechnikai Vállalkozó Kft.-ről úgy nyilatkozott, majdcsak kihúzzák valahogy, ehhez képest a cég ma már végelszámolás alatt áll. Az ügyvezető-tulajdonos szerint azonban a kifizetetlen számlák miatt a folyamat könnyen felszámolásba csúszhat át. Hozzáfűzte: a sürgős, saját költségen ellátott eseteket leszámítva, amúgy most nincs munka, mert az első fél évben elvégezték a központilag évi egyre csökkentett kötelező felülvizsgálatot. Annak kapcsán, hogy a kormány egy tervezett központi közműszolgáltató létrehozása érdekében többek között a kéményseprő-ágazat helyzetének felméréséről is döntött, az ipartestületi elnökhöz semmiféle jelzés nem jutott el.
Az Opten adatbázisa szerint az MKOI kéményseprő tagvállalatai jórészt magyar kisvállalkozók tulajdonában vannak. Gyakori az önkormányzati vagy a közvetlen állami tulajdon. A rezsicsökkentéssel kapcsolatos Fidesz-kommunikáció célpontjában álló „külföldi befektetőkre” nem leltünk. A cégek árbevétele néhány tíz- vagy százmillió forint, nyereségük kevés kivételtől eltekintve alig van. Eredményük az esetek többségében a tavalyi rezsicsökkentést követően még tovább romlott: a 33 tagvállalat közül kilenc esetében negatívba csúszott. A „Fidesz-közelinek” tartott kaposvári Magyar Kéménynek például 34 millióról közel mínusz százmillióra. A több lábon álló vállalkozások kétségtelenül jobban állnak; a tagcégek közül végelszámolás alatt Vidra cégén kívül csak az egri HM Tüzkév áll.
A kormány szándéka a kéményseprői szolgáltatásnak az Országos Katasztróvédelmi Főigazgatóság (OKF) szervezetén belül való egyesítése. Céljuk, hogy a kéményseprő szakembereket az új társaság átvegye, azaz rájuk nézve lényegében csak az változna, hogy máshonnan kapnák a fizetést, mint addig.
A kéményseprő-ipari tevékenység államosítását a kéményseprők, egész pontosan a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) több ok miatt is elfogadhatatlannak tartja. A törvénytervezetről, amihez képest a benyújtott javaslat csak minimális eltéréseket tartalmaz, az Origónak azt nyilatkozták, hogy szakmaiatlan, megvalósíthatatlan és veszélyes.
Az új rendszer kidolgozása a már kidolgozott törvényjavaslat elfogadása esetén kezdődhet meg. Egyelőre nem tudni, hogy az átszervezés mennyibe kerülne, hogy az OKF milyen szervezeti egység alatt látná majd el a kéményseprést, mint ahogy azt sem, az önkormányzati tulajdonú cégeket integrálják-e vagy új infrastruktúrát is ki fognak-e építeni.
A hatályban lévő kéményseprő-ipari közszolgáltatási szerződések 2016. január 1-jén szűnnének meg.
