Vagyonosodásra szövetkezve

Az európai agrárgazdaság a piacgazdaság valódi részévé válik, ebben a versenyben a hazai gazdák akkor maradnak állva, ha kihasználják az év közepén hatályba lépő, egységes normák szerint szabályozó szövetkezeti törvény lehetőségeit. Az új és az átalakuló szövetkezeteknek - mert ismét lesz közösségi alapjuk, széthordhatatlan vagyonuk - stabil, hosszú távú gazdálkodásra lesz esélyük.

Tényleg itt a repülőrajt, jön a gazdasági áttörés?
Mi vár a magyar vállalkozásokra? Mit okoz az árrésstop?

Online Klasszis Klub élőben Oszkó Péterrel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. április 8. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Évtizedeken át szólt másról a magyarországi szövetkezeti mozgalom, mint amit a fogalom takar. A rendszerváltás után is a politika fordított jóval több energiát a leépítésükre, mint arra, hogy az eredeti szövetkezések tartalmát visszahozza, visszaállítsa. A múlt év vége óta állhat csak vissza a régi-új rend: a jogalkotó gondoskodik a közös vagyon biztonságáról, gyarapíthatóságáról. Átalakíthatóvá válik az üzletrész befektetői részjeggyé, avagy felajánlható lesz az úgynevezett közösségi alapba. Arra is módot kínál a törvény, hogy az üzletrészt átváltsák a szövetkezet tulajdonában lévő gazdasági társaság részvényévé. És persze - amint eddig is - visszavásárlásra is lehetőséget ad a szövetkezeteknek.

A tulajdonlási és működési viszonyok rendezésével, egyértelművé tételével a jelenlegi 5300 szövetkezetnek - és bennük 1,8 millió tagnak - nem a bizonytalanság jelenti a jövőt, hanem végre racionálisan gazdálkodhatnak vagyonukkal, értékeikkel, versenyképesebbek lehetnek a piacon itthon és a nemzetközi porondon egyaránt. Németh Imre országgyűlési képviselő - egy évvel ezelőtt még az agrártárca minisztere - aktív szerepet játszott az új jogszabály, az egységes szövetkezeti törvény megalkotásában. Ő fogalmazta meg a Piac és Profitnak, hogy végre vége annak az állapotnak, amikor a mezőgazdaságból élő emberek mindössze annyit tudtak a szövetkezésről, hogy az a termelővagyontól való megfosztás jelképe, a rendszerváltás után pedig egyesek a legfőbb akadálynak tartották a korábban felhalmozott vagyon ésszerű hasznosításában.

Kisemberek társasága

A politika újkori művelői Magyarországon - fejtette ki Németh Imre - egyszerűen elfelejtették: 150 éves múltja van a világban a szövetkezésnek, és Nyugat-Európában általánosan nagyon magas színvonalon állít elő élelmiszer-ipari termékeket. Hollandiában az agrárium szereplőinek 83 százaléka tevékenykedik szövetkezetben, Franciaországban a mezőgazdaság finanszírozási szükségletének több mint a fele szövetkezeti formában működő szerveződésektől származik. A termelő-értékesítő-beszerző integrációk a piaci logisztika alapsejtjeivé alakultak, s a szabályozott rendben piacra vitt termékek eredményezik azt a jövedelmet és jövedelmezőséget, amellyel a globalizálódó világban is életképesek maradhatnak az egymással is közösséget vállaló gazdák és szövetkezések.

#page#

A szövetkezeti elvek helyretételét Magyarországon nem pusztán a versenyképesség nagyfokú romlása indokolta, hanem az is, hogy egymás mellett élt két szövetkezeti törvény: az egyik 1992-től hatályos, a másikat 2000-ben alkották meg. Németh Imre jellemzése szerint a 2005. december végén elfogadott új jogszabály a modern nyugat-európai mintákat vette alapul, s hozta létre a "kisemberek társaságának" feltételrendszerét.

Az új törvény a kihirdetést követően hat hónappal lép hatályba. Az azt követően alapított szövetkezetekre világos, egyértelmű szabályok érvényesek.

A nagyobb falat a már működő szövetkezetek átalakulási kényszere. Ez azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben körvonalazódott, a gazdálkodást nehezítő viszonyokat rendezni lehessen. Az 1992-es törvénnyel létrehozott üzletrész intézménye a szövetkezetek számára elég torz vagyoni kapcsolatokat szült, ugyanis közösségi alap nélkül kellett tovább működniük. Hollandiában éppen az a szövetkezet erejének, életképességének a záloga, hogy a fel nem osztható vagyont - tőkét - a tagok generációról generációra gyarapítják, ezzel alapozzák meg a hűtőházakat, csomagoló- és áruszállító rendszereket, értékesítési láncokat is. Magyarországon a szövetkezeti vagyont 100 százalékban nevesítették, s mára már nagyon sok üzletrész gazdát is cserélt, teljesen bizonytalanná téve a szövetkezetek vagyoni helyzetét, gazdálkodásuk tervezhetőségét. Az állam is - az Orbán-kormány idején - igen nagy mennyiségű, 64 milliárd forintnyi üzletrészt vásárolt meg kívülálló és nyugdíjas tagoktól.

Széthordani tilos!

#page#

Széthordani tilos!

A december végén megszületett törvény arról rendelkezik, hogy az állam 2006. március 31-ével bezárólag ingyenesen visszaadja a felvásárolt üzletrészeket azoknak a szövetkezeteknek, amelyektől az a vagyonelem származik. Mintegy 27 milliárd forintnyi üzletrész visszaadásáról van szó, körülbelül 37 milliárdot ugyanis az időközben bekövetkezett csődök, felszámolások felemésztettek. Szigorú kikötés: az államtól visszaszármazó vagyon nem osztható fel a jelenlegi tagok, üzletrész-tulajdonosok között, azaz be kell tenni a szövetkezet fel nem osztható közösségi alapjába. Ugyanis a decemberben elfogadott törvény egyik legfőbb régi-új intézkedése az, hogy megint lesz oszthatatlan közös vagyona a szövetkezetnek.

A nem széthordható tulajdon intézménye úgy jöhet létre, hogy vele párhuzamosan a meglévő üzletrészek jogi státusa is rendeződik. Németh Imrétől tudjuk, hogyan is intézkedik a jogszabály az üzletrészek átalakításának "menetrendjéről". Végső határidőként 2007. június 30-át jelöli meg, eddig kell módosítaniuk a szövetkezeteknek az alapszabályukat. Ennek folyományaként alakítják át az üzletrészeket, 2007. május 1-jéig szabadon megválasztott módon.

Arról kell dönteniük a közgyűléseknek, hogy az üzletrészeket befektetői, illetve átalakított befektetői részjeggyé változtassák-e át. Az előbbi az üzletrész-tulajdonos tagokat, míg az átalakított befektetői részjegy a külső üzletész-tulajdonosokat megillető lehetőség. A szövetkezetek dönthetnek úgy is, hogy becserélik a meglévő szövetkezeti üzletrészeket az általuk tulajdonolt társasági vagyonra, kft-üzletrészre vagy részvényre. Ha pedig úgy foglalnak állást a tagok, hogy a leendő szövetkezet közösségi alapjából járó szociális juttatások fontosabbak nekik, akkor felajánlhatják üzletrészüket a szövetkezet közösségi alapja javára, hogy annak a hozadékából életük végéig részesülhessenek. A szociális szövetkezet rokon kategória, azt a tagok saját munkafeltételeik megteremtése végett hozhatják létre, s ezzel saját szociális helyzetükön javíthatnak.

Teljes cikk a Piac és Profit januári számában.

Véleményvezér

Megbukott az Elon Musk által támogatott legfelsőbb bírójelölt

Megbukott az Elon Musk által támogatott legfelsőbb bírójelölt 

A választásnak hatalmas tétje volt, kié lesz a többség a wisconsini legfelsőbb bíróság testületében.
Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo