A dolgok pikantériája: egy épületben és egy időben kezdődött immáron másodszorra is két olyan rendezvény, amilyennek a főszereplői - Kóka János gazdasági miniszter, illetve Bogsch Erik Richter-vezérigazgató - először egyféleképpen, most pedig egymásnak akaratlanul is ellentmondva szerepeltek. A kormánytag alig több mint egy évvel ezelőtt avatta fel azt a fejlesztő laboratóriumot a gyárvezető társaságában a cég telephelyén, Kőbányán, amelynek különlegessége éppen az volt, amire a gazdaságpolitika hazai irányítói a legbüszkébbek. A jelentős szellemi hozzáadott érték a gyógyszeripari fejlesztő laboratóriumban a cég, az iparág versenyképességét alapvető módon meghatározza. A miniszter és a vezérigazgató most is egy helyen, egy épületben, egy időben vállalt közszereplést. Kóka János a mikrohitelezés magyarországi jövőjéről adott elő egy konferencián, a szomszédos teremben, ugyancsak a belvárosi Gerbeaud Házban viszont Bogsch Erik azt volt kénytelen bejelenteni, hogy a Richter önvédelemre kényszerül. Éppen olyan értékű - 9-10 milliárd forintot kitevő - beruházást nem valósít meg, mint amilyet a másik teremben szónokló miniszter avatott fel a cégnél.
A gyógyszeripari nagyvállalat az idei, első negyedéves teljesítményét összehasonlította azzal a produktummal, amely 1998-ban, az orosz pénzügyi krach idején sújtotta a magyar ipart, s azon belül a kőbányai nagyvállalatot. Az orosz válság alatt azonban egy dolog nem történt meg, az, hogy a Richter árbevétele is csökkent volna. A 2007-es első negyedév azonban ehhez képest is tragikus, hiszen miközben valamennyi piacán komoly bővülést könyvelnek el, itthon az árbevétel hat százalékkal, az üzleti eredmény 20 százalékkal, az adózott eredmény 43 százalékkal, az egy részvényre jutó eredmény 48 százalékkal romlott, vagyis arra kényszerül a tőzsdecég, hogy komoly védelmi lépéseket tegyen. Bogsch Erik vezérigazgató ezeket el is sorolta azon a május 8-i sajtótájékoztatón, amelyen a társaság negyedéves tőzsdei gyorsjelentését mutatta be. A körülbelül 10 milliárd forintos beruházási stop mellett létszámstopot is bevezetnek - belföldön -, az orosz piacukon a nyár közepétől a dollárelszámolásról átállnak az euró-elszámolásra, s persze komoly megtakarítási programokat is kidolgoznak. A vezérigazgató utalt rá, a K+F-et nem bántják, de a beruházások is komoly problémákat okoznak, hiszen kicsit felélik a jövőt, amellett pedig számos partnerüknél több száz ember elbocsátását idéznek elő.
A Richter számításai szerint 2 milliárdot veszítenek a tavalyi kiigazítási intézkedések miatt, 3-4 milliárdot a további ideieken, például a 12 százalékos gyógyszer-gazdaságossági "sarcon", az orvoslátogatási újfajta befizetési kötelezettségen. E nyereséget érintő jelentős összegen túl 20 százaléknyi árbevétel-csökkenés - mínusz 7 milliárd forint - "keletkezik" a normatív támogatási kulcsok megváltoztatásából, a generikus szerekre vonatkozó új szabályok miatt, vagy éppen a "fixesítésnek" nevezett előírás okán. A legnagyobb probléma azonban az, hogy az OEP-pel sem a Richter, sem a többi hazai gyógyszergyár nem jut egyről a kettőre, a tavaly meghozott törvények, jogszabályok alkalmazási módját, hatását, költségvonzatát nem lehet megtudni a pénztári bürokráciától. Bogsch Erik kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy e tárgyú levelekre következetesen nem válaszolnak, olyan képtelen helyzeteket teremtenek, amelyeket például már az adóhatóság sem tud követni. A leglátványosabb példa, hogy az új gyógyszer-gazdaságossági törvény értelmében a gyógyszergyártóknak a támogatásban részesülő termékeik esetében a termelői árra eső támogatás - gyógyszertári adatok alapján számított - éves összegének 12 százalékát be kell fizetniük, ha tudják, hogy mennyi is a patikák adatai alapján a tényleges formalom. Ezt a számot az OEP-nek kell tudnia, de adatokkal nem látja el a gyártót, az pedig - jobb megoldás nem lévén - a korábbi idők tapasztalati adatai alapján teljesít. Amilyen adatokkal pedig az első fizetési határidő előtt két nappal mégis előállt az OEP, azok rosszak, hibásak voltak. Amikor aztán az adatszolgáltatási kötelezettséget igyekezett számon kérni a gyár a pénztáron, azt állították, hogy önbevallásról van szó, s a számokat a vállalatoknak kell produkálniuk. Azokat az információkat, amelyek az OEP és a patikák közötti támogatás-elszámolás során a pénztárnál keletkeznek. Az adóhatóság - a befizetés az APEH számláján jelenik meg - a Richterrel együtt adónak tekinti ezt a kötelezettséget, s valós adatok alapján való bevallást, befizetést vár el a vállalattól, míg az OEP befizetési kötelezettségként minősíti ezt a 12 százalékos sarcot, s tetszőleges szabályokat igyekszik alkalmazni.
A tőzsdei gyorsjelentésből az is kiderül, hogy a társaság minden más piacon és szektorban versenyképesen, növekvő forgalmat elkönyvelve dolgozik. Még azon az orosz piacon is javultak a pozíciói, amelyiken az ottani közgyógy-ellátási struktúra alapvetően megváltozott, s csak azok a vevők jelentek meg a patikákban, akik korábban pénzt kértek az ingyenes ellátást "megváltandó". Bővültek az eladások a régi és az új EU-tag országok mindegyikében, továbbá az Egyesült Államokban. A Richter leányvállalatok ma már mintegy 10 százalékos részarányt képviselnek a társaság forgalmában, s ennek megfelelően észrevehető módon tompítják azt a veszteséget, amelyet idehaza elszenved a gyógyszergyár.
