Télen a rossz időjárási és útviszonyok mellett általában alacsonyabb sebességgel közlekednek az autósok, ezért ugyan gyakoribbak a káresemények, viszont többnyire kis kárértékű – legtöbbször rácsúszásos – balesetek történnek. Az előttünk álló tavaszi időszak viszont már a nagy töréskárok ideje.

Hogyan csökkenthető a káresemények száma?

A hóolvadást követően a sofőrök egyre magabiztosabban kezdenek vezetni, ugyanakkor a kora tavaszi időjárás könnyen űzhet gonosz tréfát velük. Az éppen csak szitáló ónos eső vagy az emelkedő útszakaszra hajnalban odafagyott reggeli pára is elég lehet ahhoz, hogy elveszítsék uralmukat az autó felett. Az ilyen balesetek pedig gyakran végződnek gazdasági totálkárral, amely a második a legmagasabb kárösszeggel járó káresemények listáján – magyarázza Ács Tamás, a CIG Pannónia EMABIT Zrt. kárrendezési igazgatója.

Mivel a vállalatoknak a tehergépjárművel történt káresetek többségében számolniuk kell a rakomány leselejtezésével, a gépjármű pótlása miatt kieső teljesítménnyel, illetve az új jármű beszerzésével járó költségekkel, a vállalatok igyekeznek a minimumra szorítani a flottás balesetek számát. A biztosító tapasztalatai szerint az egyik leghatásosabb eszközük, ha kilátásba helyezik a saját hibás káresetek önrészének áthárítását a gépjármű vezetőjére.

A toplista élén a lopáskár – Van védelem?

A közlekedési balesetek mellett tavasszal is jellemző marad a teljes lopáskár, amely vezeti a legmagasabb kárösszegű káresemények listáját – teszi hozzá Ács Tamás, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a lopáskárok ellen elsősorban a gépjárműkulcsok felelős használati rendjének kiépítésével tehetnek sokat a flottatulajdonosok.

A CIG Pannónia tapasztalatai azt mutatják, hogy a dolgozók sokszor hagyják őrizetlenül vagy könnyen hozzáférhető helyen – irodai íróasztal, munkapult, nyilvános helyen hagyott kabát, zseb – a flottás gépjárművek kulcsait, ezek után  már csak percek kérdése, míg a tolvajok megtalálják a parkoló gépjárművet is.