A hazai lakosság pénzügyi ismereteiről, befektetési kultúrájáról időről időre jelennek meg lesújtó felmérések. A magyarok alig 27 százaléka képes rendszeresen megtakarítani, a nagy többség pedig még mindig a dunyhában, jobb esetben bankbetétben tartja a pénzét. A betétben lekötött pénzek a magas alapkamatnak köszönhetően jól jövedelmeztek az elmúlt évek során, hisz még tavaly ilyenkor is 8,25 százalék volt az Magyar Nemzeti Bank irányadó kamata. Így hát a kereskedelmi bankok sem nagyon igyekeztek, hogy betéti termékeiken túl más lehetőségeket is fókuszba állítsanak, a csökkenő alapkamat azonban stratégiaváltásra kényszerítette őket.

Igazi hungarikum

A befektetési alappal kombinált betét a magyar lakosság igényeihez igazított, sajátosan hazai találmány, amely épp a lakosság pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos hiányosságaira és bizalmatlanságára épít.

A hazai ügyfeleket ugyanis épp a "biztosan" elérhető kamat mértékével lehet leginkább a bankokba becsábítani, ezért kellett a pénzintézeteknek egy olyan újfajta megtakarítási formával előrukkolniuk, amely a korábbi magas(abb) hozamszinteket minimális kockázati növekedéssel teljesíti. Erre nyújt egyszerű megoldást a kombinált betét, amelynek 50 százalékát befektetési jegyben, 50 százalékát hagyományos lekötésben kell elhelyezni, s az utóbbi részt prémiumkamattal jutalmazza a pénzintézet.

A vegyes befektetési megoldás először a HVB termékmenedzsereinek fejéből pattant ki, s a pénzintézet ma is két külön konstrukcióban kínálja a megemelt betéti kamattal kecsegtető lekötésből, illetve a Lépéselőny Befektetési Alap jegyeiből álló megtakarítási formát. Az utóbbi hónapban több bank is követte a példáját, mivel láthatóan nagy érdeklődésre tart számot a lakosság részéről az új termék. Jelenleg a Budapest Bank Dupla Prémium Megtakarítása, az MKB Alapos Megtakarítása, a CIB Betétmixe mind hasonló befektetési megoldást takar, de előállt kombinált betétjével a Citibank is.

Jó hozam, hátulütőkkel

A befektetési alappal kombinált betét kondíciói első látásra megnyerőek, hisz az óriásplakátokon és termékismertetőkön olvasható rendkívül kedvező, a hagyományos betéti kamatot akár 5 százalékponttal is meghaladó hozam a betéti részre vonatkozik, vagyis nem függ a párhuzamosan futó befektetési alap teljesítményétől.
Jogosan merülhet fel azonban a kérdés: miért éri meg kifizetnie a banknak a magas kamatot, amelyen a betéti termékek kihelyezésére vonatkozó szabályok szerint vaskos veszteséget kellene elkönyvelnie?

Nos, a bank veszít is a betéti részen, ám a két termék keresztfinanszírozza egymást, vagyis a pénzintézet nem dolgozik saját maga ellen, sőt. A kondíciós listákat böngészve hamar rábukkanhat a kíváncsi befektető a megtakarítási forma hátulütőire is, amelyek, ha nem is sötétítik be, de mindenképpen árnyalják a képet.

A kiemelt hozamot ugyanis csak az első kamatperiódusra, jellemzően három hónapra kínálják, miközben a lekötés fennmaradó időszakában a többi betéti hozamhoz hasonló mértékben fial csak a lekötött összeg. A befektetési alap teljesítményét is mindenképpen érdemes megvizsgálni, bár, mint tudjuk, a múltbeli eredmények semmiféle kötelezettséget nem jelentenek a jövőre nézve.

Van pénzintézet, ahol több lehetőség közül is választhatunk, de kivétel nélkül komoly felárat kell fizetnünk azért, ha idő előtt szeretnénk visszaváltani befektetési jegyeinket. A legrövidebb periódus, amíg nem nyúlhatunk a befektetési jegyeinkhez, ha nem akarjuk komoly költségekbe verni magunkat, általában 90 nap, de egyes esetekben legalább 12 hónap. Ezenfelül meglepetés érheti azt az ügyfelet is, aki kisösszegű megtakarítását szeretné komoly betéti hozammal fialtatni: a 10 százalék körüli hozamot ugyanis csak többmilliós lekötésekre kínálják a bankok, a néhány százezer forintos betét legfeljebb 7-7,5 százalék körül hoz.

A cikk teljes terjedelmében a Piac és Profit márciusi számában olvasható.