A megtakarítási kultúra színvonala tehát, sajnos, még tizenöt év elteltével is a rendszerváltás előtti idők szűkös lehetőségeinek hatása alatt áll, amikor a néhány elérhető pénzintézet inkább csak mennyiségi, mint minőségi szolgáltatást nyújtott. A rendszerváltás után megtelepedett bankok pedig épp a lakosság érdektelenségét és tudatlanságát kihasználva terelték a megtakarításokat a számukra éppen megfelelő befektetési és hitelmódozatok felé.

Igaz ugyan, hogy a pénzügyi megtakarítások éllovasa - 50 százalék feletti aránnyal - továbbra is a bankbetét, illetve a banki lekötés, a készpénz pedig az összes megtakarítás mintegy 10-12 százalékát teszi ki a becslések szerint, azonban az utóbbi évben az egyéb befektetési formák is egyre nagyobb teret nyertek. A jegybanki alapkamat szintjének mérséklődésével párhuzamosan ugyanis a banki lekötéseken egyre kisebb reálhozamot lehetett elérni, ami a banki betétállomány növekedésének lassulásához vezetett. Ez azonban nem jelentette automatikusan a lakosság megtakarítási kedvének csökkenését, inkább megnőtt az érdeklődés az egyéb, rövid távú megtakarítási formák iránt, mint amilyenek a befektetési jegyek. Igaz, ezek állománya még mindig eltörpül a bankbetétekéhez képest.

A sor végén továbbra is a részvénybefektetések állnak, melyekkel szemben csak nagyon lassan oldódik a hazai befektetők bizalmatlansága, bár ez az öreg kontinens egészére jellemző.

#page#

Hangsúlyváltás

A hangsúlyok eltolódása nem véletlen, hisz a bankok marketingstratégiája a betéti kamatoknál, illetve a jegybanki alapkamatnál egy-két százalékponttal magasabb kamat realizálásával kecsegtető befektetési formák reklámozása felé tolódott el. Ezek a befektetések a hagyományos bankbetétekéhez hasonló alacsony kockázatot igyekeznek ötvözni a korábban megszokott és jelenleg is elvárt magasabb hozammal. Ezek egy része színtiszta - általában likviditási - befektetési alap, de léteznek befektetési alap jegyeinek vásárlásához kötött, hagyományos lekötött betéti konstrukciók és áttételesen befektetési alapba fektető, látra szóló számlák is.

A hagyományos bankbetétek népszerűsége kissé megfakult az utóbbi hónapokban, noha a bankok kínálatában továbbra is megtalálhatók a jelenlegi, hatszázalékos alapkamathoz közeli lekötések. Igaz, ezek már korántsem olyan "befektetőbarátok", mint korábban, amikor 50 ezer forint egyhavi lekötésével is lehetett realizálni az éves hat százalék körüli hozamot. Jelenleg akár egymillió forintot is letétbe kell helyezni ekkora kamat eléréséhez.

Azok számára pedig, akik nagyobb összeget nem, ellenben viszonylag kicsit hosszú időre is tudnak nélkülözni, a pénzintézetek a hosszabb, éven túlmutató lekötéseket kínálják, hosszabb távon ugyanis biztosabban profitálhatnak a kamatmarzsból.

Bár a lakosság nagy része továbbra is a rövid lejáratú, likvid befektetések mellett teszi le a voksát, voltak, akik ezeket a hosszabb távú lekötéseket választották, ami akár pozitív eredményeket is hozhat a hazai befektetési szerkezetben. Az időtartam szerint diverzifikált befektetési portfólió ugyanis egyelőre ritka, mint a fehér holló, ám a lakosság hosszabb távú befektetések iránti érdeklődése előbb-utóbb meghozhatja a kedvet az olyan megtakarítási formák iránt is, mint az önkéntes magán-nyugdíjpénztári tagság, a részvény vagy a lakástakarék-pénztári betét.

Teljes cikk a Piac és Profit januári számában.