A befektetői oldalt erősítheti, ha az amerikai pénzügyi felügyelet, a SEC engedélyezi a Goldman Sachs által elindítani kívánt kvázi befektetési alapot. Az ETF digitális eszközökbe, illetve ezekkel foglalkozó vállalatokba fektetne. Ez pedig nagyon sok kisbefektetőt hozhatna a piacra, akik így némileg diverzifikálhatnák az egyébként nem csekély kockázataikat.
Januártól jön a magyar szabályozás
A kisbefektetők pedig nemcsak Ázsiában vagy Amerikában, de Magyarországon is mind nagyobb érdeklődést mutatnak a digitális eszközök iránt. Jó hír számukra, hogy januártól sokkal tisztábbak lesznek a jogszabályi keretek, a kriptodevizák adózásának reformját is tartalmazzák ugyanis a jövő évi adótörvények. A legfontosabb változás, hogy eddig (illetve még idén is) a digitális valuták bányászatából vagy kereskedelméből keletkező bevétel egyéb jövedelemnek számított a magánszemélyek esetében. Ezt szja (15 százalék) és szociális hozzájárulási adó (15,5 százalék) terheli, tehát összesen 30,5 százaléknyi közteher keletkezik. Ezzel szemben januártól a kriptodevizák adója 15 százalékra csökken. Ám nem csak ennyi a változás. Ennél talán lényegesebb, hogy a jogszabály definiálja a nyereség és a veszteség összevezetésének szabályait és azt is, mit tekintenek egyáltalán kriptodeviza („kriptoeszköz”)-nyereségnek.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ezzel egyébként a bitcoint a tőzsdei részvényekkel azonos polcra tették a jogszabályalkotók, ami ahhoz képest, hogy korábban gazdasági vezetők és politikusok is digitális pilótajátéknak tartották, nagy előrelépés.
Bár a jövőben vélhetőleg felmerülnek jogértelmezési kérdések, a törvény szövege alapján úgy tűnik, hogy adózni akkor kell majd, amikor valaki forintra vagy főbb devizára váltja a digitális eszközét. Ha azonban egy másik kriptoeszközre váltja például a bitcoinjait, akkor nem keletkezik ilyen kötelezettség. Más a helyzet ugyanakkor, ha valamilyen eszközt vagy szolgáltatást vásárolunk, hiszen akkor megint csak realizáltuk a befektetést, és nyereségünk keletkezhetett belőle, tehát az ilyen tranzakció is adóköteles.
Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a nyereség számít majd, hiszen – hasonlóan a szabályozott piacokon végrehajtott értékpapír- vagy derivatív műveletekhez – a veszteséggel lehet csökkenteni az adófizetési kötelezettséget. A jogszabály szerint „ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el, és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet”.
A jogszabály meglepően nagyvonalú lesz, hiszen akik csak minimális nyereséget érnek el, nem kell, hogy adót fizessenek. Azok tehát, akik a már említett Revoluton játszanak időnként, várhatóan nem fognak adózni a nyereség után. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy „bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.”
