Az autót részletre vásárlók közül sokan az első adandó alkalommal lemondják casco biztosításukat, ki a biztosítókról kialakult kedvezőtlen képre, ki a túl magas árakra hivatkozva. A piaci szereplők azonban bizakodók, szerintük az internetes értékesítés és a diverzifikált kínálat komoly lehetőségeket tartogat a casco biztosítások terén.
Minden negyedik
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai alapján a gépjármű-biztosítások száma 4,6 milliót tett ki 2005-ben. Ebből 3 millió 775 ezer volt a kötelező felelősségbiztosítás (kgfb), és 838 ezer a casco. Az ezekhez a biztosításokhoz kapcsolódó díjbevétel 223 milliárd forint volt, amiből 122 milliárd forinttal részesedett a kötelező és 101 milliárddal a casco. Idén az első félévben 53,5 milliárd forintot tett ki a casco biztosítások díjbevétele, ami 4 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakának 51,4 milliárdos tétele. A kötelező biztosítások bevételének 77 százalékát fordították a biztosítók kárrendezésre, míg a cascónál ez az arány csak 60 százalék.
Bár Nyugat-Európában a casco biztosítás szinte általános, Magyarországon ennek a biztosítási módozatnak nem sikerült belopnia magát az emberek szívébe. Az újautó-vásárlásoknál 10-50 százalék körül mozog a casco nélkül vásárolt autók aránya, míg a használtaknál ez már 60-70 százalék. Az elutasítás egyik oka az ár lehet, hiszen a statisztikákból úgy tűnik, az autótulajdonosok többségét biztosítási szerződés kötésekor továbbra is az ár orientálja, bár a végső döntésbe beleszól a kiválasztott biztosító szolgáltatása, illetve a javítókkal kialakított kárrendezési kapcsolata is.
Természetesen a legárérzékenyebb - jellemzően kevés pénzű - ügyfelek azok, akik, ha tehetik, nem kérnek cascót a vásárolt autójukhoz. Hiszen még egy frissen, hitelre vásárolt 1,3 literes Suzuki Swift casco biztosítása is csaknem 100 ezer forint évente az online biztosítási portálok szerint. Ráadásul ez akár 185 ezer forint is lehet, ha valaki nem körültekintően választ biztosítót, vagyis 80-90 százalékos eltérés is mutatkozhat két különböző biztosító hasonló szolgáltatásának árában. Egy magasabb árú autó esetében ugyanez az árkülönbség pedig már több százezer forint is lehet évente. Vagyis nagyon nem mindegy a vevőnek, hogy hol és mennyiért köt biztosítást, vagy hogy egyáltalán köt-e cascót.
Autóhitel mellé
A casco biztosítások számának gyarapodásáért elsősorban a bankok és lízingcégek a felelősek hazánkban, hiszen hosszú évekig elvárták, hogy a szerződő fél kössön cascót is frissen szerzett gépjárművére. Csak az elmúlt egy-két évben jelentek meg a lízingcégek azokkal a módozatokkal, amelyek keretében nem szükséges cascót kötni, tavaly körülbelül a szerződések felét már így kötötték.#page#
Csakhogy a casco nélküli lízingnél a magasabb kockázatra hivatkozással néhány ezer forinttal magasabb havi törlesztőrészletet kell fizetni, vagy több önerőt kérnek, esetleg bizonyos biztonsági eszközök - például indításgátló, mechanikus váltózár - meglétét követelik meg a járműben. Ráadásul a pénzintézet megtilthatja a későbbi cascokötést, vagy - amennyiben mégis születik ilyen szerződés - káresemény esetén érvénytelenítheti azt. Ennek az az egyszerű oka, hogy ebben az esetben a finanszírozók kötnek legtöbbször úgynevezett hitelfedezeti cascót, ami a gépjármű vásárlóját nem érinti, s általában nem is hozzák a tudomására. Ez a biztosítás azt az összeget téríti meg a banknak, amit az adós ügyfélen nem tudtak behajtani.
Ilyenkor a szerződések általában tartalmazzák azt is, hogy totálkár vagy a jármű ellopása esetén a hátralévő tartozás visszafizetése egy összegben esedékes. (Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy a hitelező az ügyféltől és a biztosítótól is lehúzza a hitel maradványösszegét.)
Bontott casco
Mint az a Mabisz adataiból egyértelműen látszik, a casco biztosítások jóval magasabb összegeket emésztenek fel, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások.
Ezt az anomáliát kiküszöbölendő hozták létre a biztosítótársaságok azokat a cascomódozatokat, amelyek keretében csak egyik vagy másik káresemény bekövetkezése esetén fizetnek, vagyis létezik külön totálkár-casco, külön lopás-casco és külön törés-casco is. Ezek esetében természetesen jóval alacsonyabb a biztosítási díj, mint a teljes körű casco esetében, de ki tudja előre megmondani, milyen káresemény következik be az autójában? Ez inkább a szerencsejáték körébe tartozik, semmint a megfontolt biztosításpolitikáéba.
Érdemes tehát mérlegelni, mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni az autónk érdekében, és ezért mennyit vagyunk hajlandóak fizetni, ugyanúgy, mint egy befektetés esetén. Nyilván a casco nemfizetésével komoly összegeket spórolhatunk meg hosszú távon, azonban egy káresemény évekig tartó gyűjtögetésünk eredményétől foszthat meg. A casco összegének fizetése ezzel szemben - egy öreg autó esetében - akár az autó értékének 20-25 százalékára is rúghat évente, így ezekben az esetekben nyilvánvalóan nem éri meg fizetni a biztosítást.
Mindenki számára elfogadható recept nincs, de a magasabb értékű autók tulajdonosai valószínűleg jobban féltik kedvenceiket, így nagyobb arányban kötnek rájuk cascót. Megoldást jelenthetne az alacsonyabb összegekre szóló, így alacsonyabb havidíjjal rendelkező termékek fejlesztése, ezekre azonban még várni kell. Így egyelőre vagy mélyebben nyúlnak az autósok a zsebükbe, vagy mindenki sokkal, de sokkal óvatosabban vezet. Ez utóbbi egyébként nemcsak azoknak kedvez, akiknek nincs casco biztosításuk...
Teljes cikk a Piac és Profit októberi számában...
