"Nem lesz mit jövőre félretenni"

A Befektetési Barométer 2006. őszi eredményei szerint Európában nőtt a megtakarításaik kamatoztatása céljából egyik befektetési formát sem választók aránya. A magyar lakosság minden eddiginél kevesebb megtakarításra számít az elkövetkező egy évben, s ezzel egyidejűleg a befektetési eszközökbe vetett bizalom is csökkent - állapítja meg a GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal Europe legfrissebb tanulmányából.

A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal 2006 őszén újra felmérte az európai - így szűkebb régiónk - és az amerikai háztartások vagyoni helyzetét; a leggyakrabban preferált befektetési formák jelenlegi és jövőben várható pozícióját, valamint azt is, hogyan alakulnak a lakosság megtakarításra vonatkozó várakozásai. A Befektetési Barométer készítése során, 2006. szeptember-októberében 14 országban mintegy 11700 háztartás döntéshozóját kérdezték meg.

A háztartások vagyoni helyzete a kontinensen és a tengeren túl

A korábbiakhoz képest viszonylag jelentős változás következett be az amerikai háztartások vagyoni helyzetét tekintve: a 2006. tavaszi adatokhoz képest mintegy 10 százalékkal csökkent azon családok aránya, melyek vagyona 50ezer dollárnál magasabb. Európában a megkérdezett háztartásoknak mindössze 11 százaléka jelentett 50ezer eurót meghaladó magánvagyont. A közép-európai és magyarországi helyzet azonos: a régióban,  3 százalékot tesz ki  ezeknek a háztartásoknak az aránya, ami a 2003 és 2004 tavaszán regisztrált szintnek felel meg.

Igénybevett befektetési formák

A már sokszor, számos fórumon elhangzó feltételezés, miszerint a magyarok pénzüket ritkán fektetik be, az adatok alapján talán  jellemzőbb, mint valaha. A tavaszi helyzethez képest 2006 őszére 75 százalékról 81 százalékra ugrott azoknak a háztartásoknak az aránya, akik egyik befektetési eszközt sem választották pénzük kamatoztatására - ezzel a felmérés történetében legmagasabb szintet elérve. Ez az arány közel kétszerese a nyugat-európai átlagnak, és közel harmadával magasabb, mint az összeurópai arány. A vizsgálat eredményei szerint a magyarországi változások beleillenek az európai tendenciákba, hiszen Európa-szerte jellemző jelenség a befektetési kedv lanyhulása.

Csökkent a megtakarításait alacsonyabb hozamú, ám ugyanakkor kisebb kockázattal járó rövid lejáratú betétekben kamatoztatók aránya (13 százalék). Minimálisan emelkedett a részvényekbe, illetve befektetési alapokba invesztálók aránya. Az életbiztosításokat és nyugdíjalapokat igénybe vevők arányában sem történt számottevő elmozdulás: a tavaszi 10 , illetve 7 százalékról az életbiztosítást választók aránya 9 százalékra, illetve a nyugdíjalapok preferálóinak arány 8 százalékra változott.


Forrás: GfK-WSJ Investment Barometer, 2006 ősz

Preferált befektetési formák

Arra a kérdésre, hogy "ha rendelkezésére állna 7millió forint, úgy azt mibe fektetné?" a magyarok több mint egyharmada választaná a rövid lejáratú betéteket. Második helyen a kötvények (28 százalék) és az életbiztosítások állnak (27 százalék), amit a nyugdíjpénztárak, nyugdíjalapok és az egyéb befektetések követnek fej-fej mellett 26 százalékos részaránnyal.

A hazai befektetési kedv az eredmények tanúsága szerint elméleti szinten is messze elmarad úgy a nyugat-, mint összeurópai, de még a közép-európai szinttől is. Rövidlejáratú betétekbe - ha tehetné - az európaiak 48 százaléka invesztálna, mely arány a közép-európai régióban 60 százalékra tehető. Ezzel párhuzamosan pedig a befektetési formák minden fajtáját elutasítók aránya is messze elmarad a Magyarországon tapasztalt mértéktől: Nyugat-Európában és összeurópai szinten is a lakosság 24 százaléka utasítana el mindenféle befektetési lehetőséget még akkor is, ha megtakarításaik kedvezően alakulnának. Ez az arány a Lengyelországot, Cseh Köztársaságot és hazánkat magába foglaló közép-európai régióban is csupán 38 százaléka a Magyarországon mért 53 százalékos elutasítási aránynak.


Forrás: GfK-WSJ Investment Barometer, 2006 ősz

Megtakarítási várakozások

A jövőbeli megtakarításokkal kapcsolatban újfent Közép-Európa, s ezen belül Magyarország a legpeszimistább. Míg az Egyesült Államokban 10 százalék, Európában pedig 17 százalék gondolja úgy, hogy a sokkal kevesebbet fog megtakarítani, mint az elmúlt 12 hónapban, addig Közép-Európában 31 százalék, Magyarországon pedig 40 százalék gondolkodik hasonlóképpen. Hazánkban a valamivel, illetve sokkal több megtakarításra számítók aránya ősszel 4 százalék, illetve 2 százalék volt szemben a tavaszi összesített 12 százalékos aránnyal. Tény ugyanakkor, hogy a legalább változatlan megtakarítással számolók aránya is 31 százalékra csökkent a 2006. tavasszal mért 50 százalékos arány ellenében.

Véleményvezér

Szlovákiába érdemes menni élelmiszert vásárolni, a mélybe vitték az ÁFA-t

Szlovákiába érdemes menni élelmiszert vásárolni, a mélybe vitték az ÁFA-t 

Lassan bármerre megyünk kisebb árakkal találkozunk, mint itthon.
Hadházy Ákos megtalálta Orbán Viktort

Hadházy Ákos megtalálta Orbán Viktort 

Reméljük lesz indiai szelfi is.
Megvan az új lengyel minimálbér, alulmaradtunk

Megvan az új lengyel minimálbér, alulmaradtunk 

Hol van már a Magyarország jobban teljesít szlogen?
Azerbajdzsánnak nem elég Putyin bocsánatkérése

Azerbajdzsánnak nem elég Putyin bocsánatkérése 

Nincs bocsánat az azeri gép lelövése és a segítségnyújtás elmulasztása miatt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo