A felmérések alapján egyre zsugorodik a magyar autópiac. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb adatai alapján például Magyarországon augusztusban 14 ezer 380 autót adtak el, ami 8,9 százalékos csökkenést jelent. Az autópiac lendületvesztése kihat a lízingágazatra is, tekintettel arra, hogy az utóbbi döntő részben gépjármű-finanszírozásból él.

Báti Balázs, a Magyar Lízingszövetség májusban megválasztott elnöke elmondta: a féléves adatok alapján az utóbbi évek növekedési üteme teljesen elenyészett, a lízingcégek nagyjából akkora finanszírozott értékről számoltak be, mint egy évvel korábban. Az év hátralévő részében visszaesés várható, így az ágazat nominálisan is a múlt évinél alacsonyabb eredményt érhet el.

Ami a lízingszakma első félévét illeti: a lízingcégek több mint 600 milliárd forintnyi eszköz beszerzéséhez járultak hozzá, ami 12 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. Tovább tart ugyanakkor az önerő csökkenése, amit az jelzi, hogy a finanszírozott összeg az eszközértéket meghaladva, 18 százalékkal nőtt, sőt eközben 2 százalékkal csökkent a lízingbe adott eszközök darabszáma is. Jelentősen csökkent a lízingpiacon belül a személygépjármű-finanszírozás részaránya, ám dominanciáját jól mutatja, hogy az egy évvel ezelőttinél 6 százalékkal alacsonyabb érték még mindig 61 százalékot tesz ki. A visszaesés azzal magyarázható, hogy az üzletág mindössze 1 százalékkal, 391 milliárd forintra tudott növekedni eszközértékben.

A gép nem fárad

Mindeközben a gép- és berendezés üzletág 34 százalékkal közel 67 milliárd forintra nőtt, és szintén átlag felett - 16 százalékkal -, 80,5 milliárd forint értékűre növekedett a haszongépjármű-ágazat is. Érdekesség ezeken a területeken, hogy - hasonlóan az ingatlanlízinghez - 13-15 százalékot meghaladó mértékben emelkedett az átlagos finanszírozási érték, vagyis ezeken a területeken is csökkent a saját erő mértéke. A gépek és berendezések területén elérte a 10 millió, a tehergépjármű-területen pedig meghaladta a 9 millió forintot. A két szegmens részesedése a teljes lízingfinanszírozáson belül így 12, illetve 15 százalék fölötti.

A haszongépjárművek esetében tapasztalható lelkesedés a lízing iránt továbbra is a konstrukciókhoz kapcsolódó pénzügyi előnyökkel magyarázható. Az évek során a lízing a közepes és nagy cégek után fokozatosan elérhetővé vált a kisebb vállalatok számára is, s így nagyot lendíthet a pénzügyileg legkiszolgáltatottabb cégek helyzetén is.

A pénzintézetek nem szívesen finanszíroztak a legkisebb vállalatok számára hosszú távú hiteleket, mivel nem látták biztosítottnak, hogy a társaság megéri a hitel visszafizetésének élettartamát. A lízing esetében azonban a befektetés tárgyát képező ingóság - vagy éppen ingatlan - a futamidő lejártáig a lízingelő birtokában marad, így sokkal kisebb problémát jelentenek az esetleges nemfizetésből eredő jogi hercehurcák. Egyes esetekben az ügyfél a futamidő végén hozzájuthat a kívánt termékhez, míg más esetekben nem is áll érdekében a saját tulajdonba kerülés, inkább csak amolyan "kölcsönzés" jelleggel köt lízingszerződést.

Nem mindegy

A lízing kifejezés hallatán sokan egyből rávágják, hogy "ez az, amikor csak a futamidő végén lesz a tiéd az autó", pedig a valóságban ennél jóval több aspektusa létezik a lízingnek.#page#

A legtöbb vállalat - és magánszemély - a pénzügyi lízing valamilyen formájával találkozik, ez ugyanis messze a legelterjedtebb formája a lízingszerződéseknek. Ennek a konstrukciónak a végén valóban megvásárolható a lízingelt (haszon)gépjármű vagy éppen ingatlan, azonban adózási szempontból mindenképpen meg kell különböztetnünk a nyílt és zárt végű lízinget. A két típus legfőbb különbsége az áfafizetés területén fogható meg. A nyílt végű konstrukció esetén fokozatosan, a törlesztés részeként kérik az áfát is, míg a zárt konstrukcióban előre le kell tenni az asztalra az áfa összegét, igaz, a későbbiekben ez már nem terheli a havi lízingdíjat.

Kevésbé elterjedt az operatív lízing, illetve tartós bérlet, amelynek esetén a lízingelt eszköz nem kerül a lízingbevevő tulajdonába, így az leginkább egy kölcsönszerződéshez hasonlítható. Nyugat-Európában magánszemélyek körében is népszerű és elterjedt forma a gépjárművek tartós bérletbe vétele. Ebben a konstrukcióban soha nem kerül a kölcsönbevevő tulajdonába a gépjármű, ám kedvező havidíjért az autót négy-öt évente az adott márka legfrissebb típusára cserélik.

Mint azt már korábban megírtuk (Lízingelt fejlődés, Piac és Profit, 2006./3), a vállalkozások vezetőinek mindenképpen meg kell gondolniuk, mely konstrukció a legelőnyösebb számukra. El kell dönteniük, milyen időtávra, milyen célra szeretnének lízingelni, mint ahogyan azt is, hogy e célra mekkora összeg áll rendelkezésükre a jelenben, illetve a jövőben.

Előnyös finanszírozás

A jól megválasztott lízingkonstrukció számos - főleg a kisvállalatokra jellemző - problémára nyújthat megoldást. Egyrészt a vállalkozás a beruházási szándékait hosszú távú idegen forrással tudja megoldani, kímélve ezzel a saját pénzeszközeit. Másrészt a lízingdíjrészletek ütemezése igazodhat a bevételeihez mind időben, mind összegben. Vállalatok esetében a lízingcégek általában rugalmasabbak a díjfizetés terén, mint magánszemélyekében.

A lízingdíjak a lízingtárgy által megtermelt bevételből is fizethetők, ezáltal a beruházás önfinanszírozóvá válik. Ráadásul - amint azt az első félév gyakorlata fényesen bizonyítja - a lízingügylet biztosítéka lehet akár teljes egészében maga a lízingelt tárgy is, szemben a hitelkonstrukciók esetén elvárt önrésszel.

Ez azonban nem minden. Hála a lízingpiacon egyre szorosabbá váló versenynek, számos olyan konstrukció látott napvilágot, amely tovább könnyíti a kkv-szektor tagjainak helyzetét.

Természetesen minden lízingcég kínál most már euró-, illetve svájci frank alapú megoldásokat is a forintalapúak mellé. Jó hír azonban, hogy a mezőgazdasági gépek, berendezések lízingelése esetén a lízingbevevő jogosult végleges fejlesztési célú juttatásra és kamattámogatásra. Gépek, berendezések, egyes járművek lízingelése esetén a mikro- és kisvállalkozások mint lízingbevevők a társasági adó alapját csökkenthetik a beruházás értékével, illetve annak meghatározott százalékával; a kis- és középvállalkozások pedig a pénzügyi lízingre fizetett kamattal, illetve annak bizonyos százalékával