• Beszélgetőpartnerek: Szili Márta, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ügyvezető igazgatója és Essősy Zsombor, a Magyar Pályázkészítő Iroda (MAPI) ügyvezetője
• Műsorvezető: Kummer Krisztián újságíró, Piac és Profit

Az már látható, hogy néha teljesen felesleges papírokat kellett összeszednie a pályázóknak, ha nem nyertek. Így például az igazolásokat be lehetne adni a pályázat pozitív elbírálása után vagy hasonló a helyzet az anyagi terhekkel, mint amilyen a bankgarancia - ennek egy beruházás lefolytatása során folyamatosan csökkennie kellene. A JVSZ szerint az sem szerencsés, hogy túlzottan szigorú kritériumrendszert állítanak fel a kis- és középvállatoknak. Nem érdemes ugyanis szigorúbb elbírálást alkalmaznia Magyarországnak, mint amilyeneket Brüsszel előír.

A hasonló problémák és nehézségek kiküszöbölésére egy többlépcsős egyeztetés folyik a minisztérium és az érdekképviseletek között.

Essősy Zsombor szerint az elmúlt három év sikeresnek tekinthető, ám nem azoknak akik pályázatát elutasították. Ezért lenne fontos a tapasztalatokból tanulni, hiszen például a szigorú szabályok miatt néha teljesen lehetetlen helyzetbe kerülnek a nyertes pályázók. Ilyen eset például, ha valamelyik cég a nyerés után négy évvel egy divízióját megszünteti, vagy alkalmazottakat küld el, a pályázat szempontjából indifferens, viszont az egész pályázati összeget vissza kell fizetnie.

Szili Márta egyetértett Essősyvel, szerinte is csökkennie kellene a bankgaranciának az idő múlásával vagy egy technológiai fejlesztés esetén nem a foglalkoztatotti létszám fenntartásához kellene kötni a pályázati összeg folyósítását. További tennivaló, hogy a pályázóknak látniuk kellene a pályázatuk útját, és mindenképpen alakulnia kellene egy fellebbviteli szervnek, ahol például adminisztrációs hibák esetén fordulni lehetne. Essősy a transzparencia és a bizalom megbicsaklására a HEFOP példáját hozta fel. Essősy szerint az irányító hatóság visszamenőlegesen módosította egy pályázat beadási határidejét és ezzel 560 pályázat lett elutasítva. Egy jogállamban ez nem történhet meg, hiszen ráadásul a beadási határidő előtt érkezett pályázatok között nem lehet sorrendet felállítani az beérkezések szerint. A tanulság Essősy szerint ebből az, hogy rendkívül fontos, hogy a pályázók ne csalódjanak a rendszerben.

2007-2013

Szili Márta reméli, hogy a következő időszak pályázati rendszerében sikerül közelebb vinni a pályáztatást a pályázókhoz. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv lehetséges, hogy kis csúszásban van, hiszen jó lenne, ha az első kiírásokat már októberben/novemberben már olvashatjuk. Essősy szerint egy vállalkozásnak telephelyre/üzemcsarnokra, gépekre/berendezésre/raktárra, képzésre és informatikára van szüksége, így ezekre kell a prioritásokat kijelölni. A minisztérium egész jól áll a munkával a MIPA ügyvezetője szerint, amit viszont még nem lehet látni, a legfontosabb: a követelmények. Fontos lenne, hogy a rendszerben minél több lépcső elektronizált legyen, a kisebb pályázatokat normatívan és teljesen elektronizáltan lehetne beadni és monitorozni.