Bár Magyarországon napjainkban még a bankbetétekben őrzött vagyon aránya a legmagasabb, az alapok lemaradása folyamatosan csökken. Sőt! Egyes bankok esetében reális feltételezés, hogy egy éven belül kiegyenlítődik a két érték, amire korábban még nem volt példa. Mivel a technikai és jogi feltételek adottak ahhoz, hogy bárki külföldön is számlát nyisson, és így kezelje megtakarításait, a hazai bankok rákényszerülnek arra, hogy azonos kondíciókat biztosítsanak, mint nyugati versenytársaik. Sok bank saját fejlesztésekbe kezdett, és egyre nagyobb arányban veszik át anyavállalataik vagy más befektetési szolgáltatók konstrukcióit. (Már a környezetvédelemben utazó cégek papírjait is...)

Különböző kockázatok

Egy befektetés biztonságát többféle szempontból érdemes mérlegelni. Magyarországon sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy a bankbetét a pénz tárolásának legbiztonságosabb módja. Pedig, ha az eszközök őrzésének minősége szempontjából tekintjük a kérdést, az alapok biztonságosabbak lehetnek. Az elmúlt évtizedekben sem itthon, sem a nagyvilágban nem volt arra példa, hogy valaki nem jutott az alapba fektetett tőkéjéhez bankcsőd esetén, míg ebben a helyzetben a betétes elveszítheti a pénzét. Az alapok ugyanis nem szerepelnek a pénzintézetek mérlegében, hiszen az eszközöket nem a bankok kezelik. Magyarországon törvényileg szabályozott, hogy az alapkezelő és a bank vagyonkezelése egymástól függetlenül működjenek. A kockázatok közé sorolható a befektetés minősége is, vagyis az, hogy megtakarításunk adott idő alatt milyen hozamot produkál. A legnagyobb kockázatot azonban mindenkor a volatilitás jelenti. Hogy kinek hol húzódik a tűréshatára, több tényező függvénye, például, hogy mennyire ismeri a piacot, vagy hogy milyen futamidőre tervezi a befektetést. - A biztonságos befektetés tulajdonképpen azt jelenti, hogy olyan eszközöket vásárolunk, amelyek a lehető legkevésbé volatilisek.

Ugyanakkor valamekkora ingadozásra szükség van, a hozam érdekében. A veszélyt jelentő ingadozás nélkül ugyanis nincs hozam - mutat rá a biztonságos befektetés anomáliájára Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Az elmúlt két évben azonban mind a külföldi, mind a belföldi piac jól teljesített, és viszonylag alacsony volatilitás mellett - az ingadozást mérő VIX-index átlaga a 2000-es évek elején 40 körül mozgott, míg ez évre a 10-es tartományba csökkent - magas hozamot produkált. Ez lendületet adott a befektetőknek, és jelentősen megnövekedett a különböző tőkepiaci eszközökben tartott pénzek mennyisége. Az ügyfelek elvárása ma is hasonló a különböző eszközökkel szemben, az egyre élesebb versenyhelyzetben lévő pénzintézetek pedig megpróbálnak megfelelni az igényeknek.  

A betétek alternatívája

A közgazdasági könyvekben leírtak szerint a legkiszámíthatóbb befektetés a bankbetét, őt követi a kötvény, a legnagyobb kockázatot pedig a részvény jelenti. Az adott ügyleten maximalizálható hozam ugyanebben a sorrendben nő. Ma azonban, úgy tűnik, az újabb és újabb garantált alapok vagy a piacinál magasabb hozamot ígérő betétek átírják ezt a tézist. A kínálat egyre szerteágazóbb, így eligazodni sem könnyű a különböző betétek és alapok áradatában. (A reklámok meg...)

- Míg az Amerikai Egyesült Államokban a hetvenes években összesen háromszáznegyven befektetési alap és hozzávetőleg hat és félezer részvény közül lehetett választani, ma körülbelül tízezer részvény, tizenkétezer befektetési alap és globálisan néhány ezer származékos eszköz jellemzi a kínálati piacot. Vagyis a befektetési termékek száma ma jelentősen meghaladja az alapeszközökét - teszi hozzá Bilibók Botond.

A normál lekötött betétek alternatívájaként több bank kínál strukturált termékeket, amelyek segítségével, az ígéret szerint, a forintban vagy bármely egyéb devizában lekötött befektetéseken a piacinál lényegesen magasabb kamat realizálható. Ezt általában valamilyen árfolyamváltozás kockázatát vállalva biztosítják, azaz a remélt hozam akkor érhető el, ha a devizák ingadozására vonatkozó várakozásaink beigazolódtak.

A klasszikusnak számító kötvény- és részvényalapok mellett az elmúlt két évben például piacra kerültek az ingatlan-, valamint a nyersanyagalapok, hozamgaranciával, vagy anélkül.

- Minden újonnan elindított garantált struktúra hátterében valamilyen jelenleg vonzó gazdasági szektor, iparág, régió, nagyvállalati komplex portfólió húzódik. Legújabban indult alapunk például a társadalmilag tudatos ökoalap. E mögött olyan vállalati részvények állnak, amelyek a környezetünk megóvására koncentrálnak - mondja Botos Krisztina, a K&H Bank prémium banki szolgáltatások főosztályának igazgatója.

Az ilyen innovatív papírokat gyűjtő alapok arra számítanak, hogy az adott régió - például Kína - szárnyal, vagy a most éppen divatos alternatív energiát előállító vállalkozások hirtelen növekedésnek indulnak. És valóban, ezek a papírok éppen jól teljesítenek, ám a világ egyszer már átélt egy dotkomválságot, jósolni pedig most sem lehet.

A volatilitás természetesen kezelhető. A piacon ma innovatívnak számító, hozam- vagy tőkegarantált befektetési lehetőségek kidolgozói sem tesznek mást, mint hogy az adott kosár kockázati tényezőjét különböző műveletekkel kiszámíthatóvá teszik. Az örök közgazdasági igazság tehát, miszerint a magasabb kockázat eredményezhet nagyobb hozamot, a garantált alapok világában is teljesül. A garanciának tudniillik ára van. (Ahogyan a biztosításnak is...)

Egységesedő piac, felértékelődő információ

A hozamok biztosításának számos lehetősége létezik. A "legősibb" módszer, hogy az alapkezelő csökkenti a kockázatkitettséget a portfólióban, vagyis olyan papírokat válogat, amelyek viszonylag kiegyensúlyozottan teljesítenek, a részvényeket kötvényre cseréli, de gyakori a különböző származékos - határidős és opciós - ügyletek alkalmazása is. Botos Krisztina úgy véli, a különböző innovatív eszközök megfelelnek a befektetők elvárásának: a magas hozam-alacsony kockázat cél elérése érdekében az alapkezelők és a treasury közösen fejlesztenek termékeket, másrészről átveszik az anyavállalataik vagy más befektetési szolgáltatók konstrukcióit.

Hogy mindez mit jelent a befektetők szempontjából? Azt, hogy a pénzintézetek egyre élesebben versenyeznek egymással, a szaktudás pedig jelentősen felértékelődött a biztonság szempontjából. A számos szektor és a különböző termékek alapos elemzést igényelnek ahhoz, hogy az alap kezelője tényleg jó, több éven keresztül tartó teljesítményt tudjon produkálni.

- Lényeges különbség a hazai és a külföldi szolgáltatók között, hogy itthon a befektetési ajánlások még nem megfelelően strukturáltak, és a szervezetlenség miatt az ügyfelek által elért hozam nagyban függ egy-egy tanácsadó felkészültségétől. Mivel a technikai és jogi feltételek adottak ahhoz, hogy bárki külföldön is számlát nyisson, és így kezelje megtakarításait, a hazai bankok azonos kondíciókat kell, hogy biztosítsanak, mint nyugati versenytársak - hangsúlyozza a K&H Bank szakembere.

Ma Magyarországon körülbelül 3000 milliárd forint van különböző befektetési alapokban, és a megtakarítások volumene évről évre nő.

- A különböző tőkepiaci eszközök állnak a befektetők érdeklődésének középpontjában. Ez kedvező tendencia. A jelenséget több tényező magyarázza. Egyrészt a befektetők egyre informáltabbak, másrészt pedig az elmúlt két év pozitív hozamai sokakat felbátorítottak. Azonban az egyre erőteljesebb marketingmunkát sem lehet figyelmen kívül hagyni - mondja Bilibók Botond, aki szerint a megtakarítások szerkezete várhatólag tovább "korszerűsödik", és előbb-utóbb az alapokban őrzött vagyon aránya lehagyja a bankbetétek állományát. De hogy melyik konstrukció lesz a legbiztonságosabb, azt most sem lehet előre megmondani.

- A garantált alapok biztonságát tulajdonképpen bárki maga szintetikus módon is elő tudja állítani, ha megfelelően alakítja ki befektetési portfolióját - hangsúlyozza Bilibók Botond.

Megjelent a Piac és Profit biztonsággal foglalkozó októberi számában....