Amennyiben valaki elhelyez évi 100 ezer forintot 5 százalékos kamatra, akkor a kamat 5 ezer forint, a kamatadó, 800, az EHO 300 forint lesz. Így végül 3900 forintot hoz egy év alatt a megtakarítás. Ezt az összeget azonban még egyéb tételek is terhelik: a tranzakciós adó, a kezelési költségek, számlavezetési díjak. Ezek bankonként és konstrukciónként eltérhetnek. Sok esetben azonban még az is előfordulhat, hogy kevesebb pénzt kapunk vissza, mint amennyit eredetileg elhelyeztünk a bankban.
A példa jól érzékelteti, hogy milyen helyzettel szembesülnek a magánszemélyek az új szabályokból eredően. (A vállalkozói megtakarításokat, lekötéseket a kamatadó nem terheli.)
Természetesen vannak olyan konstrukciók, amelyek után nem kell megfizetni az újonnan bevezetett adót. Ezek közé tartozik a TBSZ, vagyis a tartós befektetési számla, és a NYESZ, azaz nyugdíj-előtakarékossági számla, továbbá az államkötvények. A probléma a TBSZ-el és a NYESZ-el, hogy rugalmatlan konstrukciók, több évre is le kell mondani úgy a pénzről, hogy csak akkor tudunk a megtakarításokhoz hozzájutni, ha az időközben be nem fizetett adót lerójuk (ez a szabály a TBSZ-re vonatkozóan), vagy (a NYESZ-nél) a korábban igénybe vett kedvezményeket növelt értéken kell visszafizetni.
A NYESZ-en elhelyezett megtakarításokhoz csak a nyugdíjas korhatár elérését követően lehet az adókedvezmények megtartása mellett hozzáférni, így ebben az esetben hosszabb időszakra kell vállalni azt, hogy az adott összeg a számlán marad. Itt vonzó lehet ugyanakkor, hogy 30% állami támogatást is igénybe vehetünk. (A hosszú távú, úgynevezett unit-linked biztosításokkal kapcsolatban sok a felmerülő kérdés, ezért jelenleg a minisztériumi állásfoglalásra vár a biztosítási piac.)
Szopper Zsófia www.penzugyitanacsadas.com
