Műsorvezető: Demcsák Zsuzsa
"Adósellehetetlenülés"
Az elmúlt időszakban a lakosság jelentősen eladósodott, de Kummer Krisztián szerint nem maga a hitelfelvétellel van probléma, hanem azzal, hogy ma a lakosság 2/3-ának nincs semmiféle megtakarítása, ám ebben a körben is sokan vannak, akik korábban hitelt vettek fel. Egy esetlegesen bekövetkezendő kamatemelkedés vagy a devizahitelek esetén forintgyengülés után ezek az emberek komoly nehézségekkel nézhetnek majd szembe. Barta Judit szerint komoly anyagi nehézségek nem valószínűek, hiszen lényegesen nagyobb törlesztőrészletek 20-30 százalékos árfolyamgyengülés, vagy 6 százalékpontos kamatemelkedés esetén jöhetnek.
A lakosság természetesen elsősorban rövid távra tervez, így nem meglepő, hogy egyre inkább devizában adósodik el. Barta Judit szerint az előbb-utóbb bekövetkező eurózónához való csatlakozás megnyugtató helyzetet teremt, és az is biztos, hogy hamarabb következik be, mint egy 15-20 évig tartó hitelszerződés lejár. Kummer Krisztián szerint ráadásul a devizahitelek kamatperiódusa fél-egy év, így az árfolyamváltozás nem, vagy csak jóval később épül be a törlesztőrészletekbe. Barta Judit szerint azok lehetnek most nehéz helyzetben, akik pár évvel ezelőtt 246 forintos euró-árfolyamon vettek fel lakáshitelt, ám minden a szerződéseken múlik, hiszen adott esetben erre a helyzetre is vannak benne megoldások.
A magyar lakosság eladósodottsága alacsonyabb, mint a fejlett országokban, viszont a jövedelem arányában a magas magyar kamatszint és bankköltségek miatt - hasonló terheket vállalnak a magyar hitelfelvevők, mint nyugat-európai vagy amerikai társaik.
Aggodalmak, kormányprogram
Aggodalomra az elmúlt napok forintgyengülése adhat okot, ami viszont nem kizárólag a magyar gazdaság okolható. A törökországi folyamatok miatt a befektetők minden feltörekvő piacról elkezdték kivonni tőkéjüket, ám miután a piac beárazta a török lírát, helyzet ismét visszarendeződött. A későbbiekben az új kormány intézkedéseitől függ sok minden, hiszen ez a forintgyengülés is bebizonyította, hogy a magyar piac meglehetősen kockázatos hely.
Barta Judit szerint 250 forint alá nem fog erősödni a forint, a kormány hamarosan megjelenő programja fogadtatása alapján újra 255-260 forint közé erősödhet az árfolyam, ha pedig a befektetők a hosszabb távú reformokat is elfogadhatónak találják, akkor 250-255 forint között stabilizálódhat az árfolyam.
Alapkamatcsökkentés
Nyíri Iván, a Magyar Közgazdasági Társaság Külgazdasági Szakosztályának elnöke a választások második fordulója után vetette fel, hogy ebben a kedvező politikai helyzetben lehetőség lenne az alapkamat drasztikus csökkentésére. Barta Judit szerint az alapkamat alakításáért felelős Magyar Nemzeti Bank éppen ellentétesen áll hozzá a helyzethez: a magyar költségvetés egyensúlytalansága miatt fontosnak tartja a kamat magas szinten tartását, még akkor is, ha a a többi kelet-európai országhoz és a magyar inflációhoz képest is magas az alapkamat.
Lízingjövő
Barta szerint az elmúlt időszak nagy hitelfelvételi hulláma után a lakáscélú hitelek piacán csökkenő tendencia figyelhető meg. A kisebb cégeknek viszont egy újfajta lehetőség könnyíti a telephely-, vagy irodagondjaikat. Kummer szerint az ingatlanlízing egy önrész nélküli konstrukció, amely esetén az ingatlan csak a futamidő végén kerül a szerződő tulajdonába. A hitelfelvétellel szemben az egyetlen nehézséget csak az jelentheti, ha a díjat nem fizeti rendesen a szerződő fél, akkor viszont elvész az addig befizetett díj, hiszen az ingatlan a finanszírozó tulajdonában van.
