Az öttényezős komplex index növekedéséhez szintén hozzájárult a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóságot és az ország gazdasági helyzetére vonatkozó rövidtávú várakozásokat tükröző indexérték emelkedése.
Hitelt még nem vennénk fel
A munkanélküliségre és hitelkamatokra vonatkozó várakozások számottevően nem változtak az előző negyedévhez képest. 2006 decemberéhez képest ugyanakkor történt változás, hiszen míg akkor az 50 százalékot is meghaladta azoknak az aránya, akik növekvő hitelkamatokra számítottak, addig 2007 júniusában tízből négyen vélekedtek így.
Kilenc százalékpontot esett azoknak az aránya is, akik egy év távlatában növekvő árakra számítanak: ez a csoport most 78 százalékos arányt képvisel. A megkérdezettek átlagosan 8,9 százalékos inflációval számolnak, ez szintén javulás a decemberi 12 százalékos prognózisukhoz képest.
A 2006. évben mért kimagasló 55 százalékhoz képest idén júniusban 46 százalékra csökkent azok hányada, akik valamilyen nagyobb vásárláshoz hajlandók lennének hitelt felvenni. Emellett nőtt azoknak a száma is, akik megtakarításaikból finanszíroznának egy-egy nagyobb beszerzést.
Lakást eladni kedvezőbb?
A majdnem egy éve tartó csökkenés után a 2006. decemberben mért 56 százalékról 2007 márciusában 59 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint érdemes tartós fogyasztási cikkeket vásárolni, ám júniusra ez az arány 58 százalékra mérséklődött.
A lakáspiac folyamatos változásával párhuzamosan ingadozik azok aránya, akik úgy gondolják, hogy jelenleg lakást eladni, illetve vásárolni kedvezőbb. Ez az arány 2007 júniusában az eladás irányába billentette a mérleget: 20-ról 23 százalékra nőtt a lakást értékesíteni kívánók aránya, míg 48-ról 43 százalékra csökkent azon válaszadók hányada, akik szerint a jelen feltételek a vásárlásnak kedveznek.
