A tavaly év végi törvénykezési hajrában számtalan jogszabály módosításra egészen váratlan törvények környezetében került sor. Az adózás rendjéről szóló törvény áfa-visszaigénylések kiutalásáról szóló rendelkezéseit például a befektetési-alapkezelőkről és kollektív befektetési szolgáltatókról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 2011. december 23-án elfogadott változatában módosította az országgyűlés.

– Az Európai Bírósági döntés alapján ez azokra az esetekre korlátozódik, amikor a vállalkozó a ki nem fizetett számla áfá-ját kéri az adóhatóságtól. Egyébként maradt a 30. illetve 45 napos határidő – válaszolta a Piac&Profit kérdésére Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adószakértő szerint az új rendelkezés elsősorban az exportáló vállalkozások esetében okozhat likviditási gondokat. Úgy véli, azok a cégek érintettek leginkább, amelyek főképp külföldön értékesítenek, de jelentős a belföldi beszerzések aránya. Ez leginkább a multinacionális nagyvállalatokra jellemző, teszi hozzá Vámosi.

Az adózóna cikke szerint azonban az új hetvenöt napos szabály mindenki számára egyaránt kedvezőtlen, hiszen főszabállyá teszi a közel három hónapos kiutalási határidőt. Korábban az általános szabály szerint az adóhatóság harminc – ötszázezer forintot meghaladó összeg esetén negyvenöt – napon belül köteles volt kifizetni a visszaigényelt áfa teljes összegét.

Az Európai Bíróság egyik 2011. júliusi ítélete nyomán törölték az áfa törvényből azt a korábbi korlátozást, mely szerint a vállalkozások nem igényelhetik vissza a fizetendő és a levonható áfa pozitív különbözetének azt a részét, amely a ki nem fizetett beszerzéseikre vonatkozik. A jogalkotó most az adózás rendjének módosításával általánossá tette azt a mindenki számára egyformán kedvezőtlen szabályt, miszerint hetvenöt napot kell várni arra, hogy az adóhatóság a visszaigényelt áfát kiutalja, mutat rá az adózónán megjelent írás.

Rövidített áfa-visszaigénylés: vigyázat, szankciók!

Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője blogbejegyzésében arra hívja fel a vállalkozások figyelmét, hogy az áfa-visszautalás határideje a főszabályban szereplő 75 helyett továbbra is lehet 30, illetve 45 nap, de vigyázni kell, mert szigorú szankciókkal büntetik azokat a cégeket, amelyek a feltételeknek nem felelnek meg.

Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere úgy tudja, valótlan nyilatkozattétel esetén az adóalanyoknak a visszaigényelt adó 5 százalékáig terjedő, de legalább 500 ezer forint mértékű mulasztási bírsággal kell számolniuk.

A jogosultság fennállásáról a cégeknek nyilatkozniuk kell a bevallásukban. A törvény szerint 2012. február elsejét követően, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot nem haladja meg 30 napon belül juthat a vállalkozás a pénzéhez, míg 1 millió forintot meghaladó visszaigénylés esetén 45 napot kell várnia a kifizetésre amennyiben az adólevonással érintett minden egyes számla kiegyenlítése megtörténik a bevallás benyújtásáig. Vagyis csak azok a cégek juthatnak a pénzükhöz a rövid határidőn belül, amelyek valamennyi levonható áfát tartalmazó számlát időben kiegyenlítették a beszállítóik felé.

Ha az adózó akár csak egy olyan számlát is szerepeltet a bevallásában, amely nincs teljesen kiegyenlítve, akkor az adózó csak a főszabály szerinti 75 napos határidőt figyelembe véve számíthat a visszaigényelt összeg kiutalására. (1998 óta nem épült ilyen kevés lakás a hazai piacon, mint 2011 első félévében - részben az áfa miatt.)

– A 30, illetve 45 napos kiutalási határidő érvényesítése akkor is lehetséges, ha a még ki nem fizetett számlákat egyszerűen nem állítja be az aktuális bevallásába az adózó. Ezeket a tételeket egy későbbi bevallásában is szerepeltetheti, és akkor élhet levonási jogával – magyarázza Hegedüs Sándor.

Fontos mérlegelni azt, hogy mivel járunk jobban: ha hamarabb megkapjuk a pénzünk egy részét, vagy érdemes kivárni a 75 napot, amikor a teljes összeget visszakapjuk. Itt a számla kiegyenlítésének időpontjára, illetve a kifizetett és még nyitott szállítók arányára is érdemes tekintettel lenni, mutat rá az RSM DTM partnere.

A fentiek eldöntése a negyedéves bevallók számára még nagyobb fejtörést okozhat, hiszen ha a ki nem fizetett számlák áfáját nem állítják be levonható tételként az aktuális bevallásukba, akkor nekik további 90 napot kell várniuk arra, hogy azt az adóhatóságtól visszakapják.

A „fordított áfás” számlák

A belföldi fordított adózás alá eső ügyletekhez, a közösségen belüli beszerzésekhez, illetve a közösségen belülről igénybevett szolgáltatásokhoz kapcsolódó számlákat – amelyeknél nincs átterhelt áfa – ugyanúgy kell kezelni, mint a „normál” belföldi adóalanytól kapott és átterhelt áfát tartalmazó számlákat.

Ezeknek a számláknak az esetében az adózó gondolhatja úgy, hogy mivel nincs ezzel kapcsolatban befizetési kötelezettsége – ugyanis amennyiben jogosult az áfa levonására, akkor ugyanabban a bevallásában beállítja fizetendő, illetve levonandó adóként is ugyanazt az összeget –, ezért a megfizetettséget nem is kell vizsgálni. Azonban az ilyen típusú számláknál is ellenőrizni kell, hogy ki lettek-e fizetve, hiszen ezeknek a számláknak az áfatartalmát is szerepelteti az adózó a levonható adók között.

Az adózás rendjéről szóló módosított törvény – egyetlen kivételként – megfizetettnek tekinti a szerződésben előre kikötött garanciális visszatartás miatt ki nem fizetett számlákat.

A módosított előírásokat a 2012. február 1-jén, vagy azt követően benyújtott adó-visszaigénylés esetében kell alkalmazni.