Némileg talán meglepő módon számos területen javult a kis-, és középvállalatok üzleti környezetének megítélése 1997 óta. A minisztérium által megjelentetett reprezentatív felmérés szerint ugyan még mindig 72 százalékuk panaszkodik a magas adókra és járulékokra, ám nyolc éve még 84 százalékos volt arányuk. A "gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságára 62 százalék helyett 55 százalék neheztel, a hitellehetőségek hiányát a korábbi 27 százalék helyett már csak 15 százalékuk véli nagy problémának, miközben az erős versenyre panaszkodók aránya 15 százalékkal, vagyis 53-ról 61 százalékra nőtt. Enyhén emelkedett viszont a beszerzést és munkaerő-hiányt, mint nehézséget emlegetők aránya az elmúlt nyolc évben.
A kormányzat - mindezeket figyelmembe véve - 2005. végén hét évre szóló "kis-és középvállalkozás-fejlesztési politikát" vázol fel a vállalkozásoknak, melyben jobb működési környezet, jobb forrásfelhazsnálás és a tudásbázis fejlesztése épp úgy priorítás, mint az, hogy az egyedi, közvetlen támogatások aránya fokozatosan csökkenjen.
A kormány jövőre egyszerűsíti a pályázati rendszert, átláthatóbb és gyorsabb ügyintézést (beleértve a kifizetéseket) ígérve, ez utóbbi javulást különösen a kissebb összegért pályázók érezhetik majd.
Némi konkrétum
Kóka János szerint 2005 és 2006 között 460 milliárd forintnyi kedvezményes hitel áll rendelkezésre a vállalkozások számára. A Mikro Hitel (0-5 millió forint), a Mikro Hitel Plusz (0-10 millió forint), Kiterjesztett Széchenyi Kártya (max 25 millió forint), beruházási hitel (5-50 millió forint), a Sikeres Magyarországért.
Kóka János beszámolója szerint 2005. első felében meghirdetett "Sikeres Magyarországért" hitelprogramok 485 milliárd forintos keretéből mostanáig 172 milliárd forintról döntöttek. A vállalkozásfejlesztési hitelprogram kerete 310 milliárd forint, az agrárfejlesztési programé 40 milliárd forint, míg az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztésre 135 milliárd forintot fordítható.
