Végkielégítés a versenyszférában...
A munkavállalónak végkielégítés jár, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Továbbá végkielégítés akkor is megilletheti a munkavállalót, ha arról a munkáltatóval közösen megegyeznek, ugyanis a Munka Törvénykönyve rendelkezéseitől a munkavállaló javára el lehet térni. Eltérést akkor nem enged a munkajogi szabályozás, ha az a munkavállaló kárára történik. Nem jár végkielégítés annak a munkavállalónak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál az adott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés-, a közérdekű munka-, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát. Ez alól kivétel a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama.
A végkielégítés mértéke a munkaviszonyban eltöltött idő előrehaladtával folyamatosan növekszik. Legalább három év esetén egyhavi, öt év esetén kéthavi, tíz év esetén háromhavi, tizenöt év esetén négyhavi, húsz év esetén öthavi, huszonöt év esetén pedig hathavi átlagkereset összege illeti meg a munkavállalót. Természetesen a munkavállaló javára ettől is el lehet térni. A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra, továbbá a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.
Amennyiben a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. Ebben az esetben a munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is.
...és a közszolgálati jogviszonyban
A köztisztviselőt felmentése esetén végkielégítés illeti meg kivéve, ha a felmentés a köztisztviselő gyakornoki ideje alatt történik, továbbá ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, illetve, ha a köztisztviselőt egészségügyi okot kivéve alkalmatlanság címén mentették fel. Akkor sem illeti meg végkielégítés a köztisztviselőt, ha jogutódlás esetén az 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról hatálya már nem terjed ki a jogutód munkáltatóra, és ha az új munkáltató vállalja a továbbfoglalkoztatást, amihez a közszolgálati jogviszonyban álló is hozzájárul. Az új jogviszonyában azonban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján a köztisztviselő végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
Teljes cikk a HR Portálon.
