Ki menti meg a magyar tőkepiacot?

A Mol körüli felvásárlási láz némileg lenyugodni látszik, ismét emelkedőben a BUX, első ránézésre úgy tűnhet, visszatért a rend a Budapesti Értéktőzsdére. Ez azonban csak időleges csend. A magyar tőzsde törékeny rendszer, kis erőfeszítéssel összeroppantható. Tőzsdénken évről évre csökken a részvények száma, mára a forgalom 90 százaléka néhány blue chipre koncentrálódik.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Míg 1999 végén még 66 céget jegyeztek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), addig tavaly már csak 48 szerepelt a parketten, s idén a számuk tovább csökken. A négy vezető részvény sorsa sem biztos, ahogyan azt a Mol OMV előli menekülése nemrégiben bizonyította. Bármelyikük felvásárlása és kivezetése a BÉT végét hozná, hiszen komoly részvények hiányában a belföldi befektetők kénytelenek lennének külföldi piacok felé fordulni. Igaz, ők vannak elenyésző kisebbségben. A magyar börze befektetőinek 80 százaléka külföldi, akik részben a feltörekvő piaci részvények gyorsabb növekedéséből, másrészt az állampapírpiacon, a kamatkülönbözetből származó nyereségből igyekeznek részesedni.

A Szalay-csomag

A magyar tőkepiac élénkítési lehetőségeiről egyeztetett az elmúlt hetekben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter Szalay-Berzeviczy Attilával, a BÉT elnökével. A tárgyalások gerincét a Budapesti Értéktőzsde júliusi ötpontos javaslatcsomagja jelentette, amit a BÉT a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, valamint a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége támogatásával terjesztett a kormány elé. (Kóka támogatta, Szalay pedig a Fidesz támogatását is kérte, az MDF pedig egyenesen politikai többségről beszélt - a szerk.)

A már idén tavasszal körvonalazódó javaslatok között fontos helyet foglalt el az Európában sok helyen bevált hosszú távú befektetési számla, amelynek célja, hogy a lakosság hosszú távú megtakarításait a tőkepiacra vonzza. A számla előnye, hogy a rajta elhelyezett, három évnél hosszabb befektetések után tulajdonosa nem adózna, sem az időközben realizált árfolyamnyereség, sem pedig a kamat után.

A csomag következő pontja a tőke- és az ingatlanpiac közötti átjárhatóságot kívánta biztosítani azzal, hogy az ingatlaneladásból származó nyereséget hosszú távú befektetési számlára, nyugdíjpénztárba vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára helyezők számára meghatározott időn túl adómentességet ajánlott. Szakértői vélemények szerint a lakossági megtakarítások ily módon történő átcsoportosítása jótékony hatást gyakorolna a kisebb vagy bérlakásba költözők számának növekedésére. A munkavállalók tulajdonhoz kötöttségének lazítása pedig várhatóan elősegítené a magyar munkaerő nagyobb költözési hajlandóságát, mobilitását.

Az indítvány kitért a tőzsdére vezetés állami támogatásának szükségességére. Társaságiadó-kedvezményeket szorgalmazott a parkettre lépőknek, mert ezek a vállalatok teljesen átlátható működésükkel nagyobb társasági adóalapot biztosítanak a költségvetésnek, mint az áltagos magyar cégek. Számos olyan tőzsdeképes középvállalat működik ma hazánkban, amely az adózási kiskapukat kihasználva nem gazdálkodik transzparensen, s inkább a banki finanszírozást választja, csak hogy elkerülje a tőzsdén megkövetelt rendszeres pénzügyijelentés-kényszert. Pedig, ha bevezetnék őket, részvényeik árfolyam-növekedése nemcsak fejlődésük forrásigényét fedezné, hanem a költségvetésnek is folyamatos bevételt generálna.

A kormányzatot újfajta hozzáállásra ösztökélné az a kérés, amely a privatizálandó (Szerencsejáték Zrt., Magyar Posta, MÁV Cargo, AÁK, MVM ) és a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok tőzsdei bevezetését javasolta. Ezzel nemcsak a többlépcsős értékesítéssel elérhető nagyobb nyereségről, hanem a tőzsdei utánpótlásról is gondoskodna a kormány, mindeközben pedig lehetőséget adna a Molhoz, a Richterhez vagy az OTP-hez hasonlóan nemzeti irányítású, független, regionálisan is jelentős cégek kialakulására.

A javaslatok között szerepelt a részvények és befektetési jegyek utáni nyereség adózásának harmonizációja, valamint a lakosság pénzügyi képzésének előmozdítása. A Nemzeti Alaptanterv keretében a középiskolások számára bevezetett pénzügyi oktatás elősegítené a lakossági befektetési hajlandóság növekedését és az öngondoskodás természetessé válását.

A BÉT útja

A mai helyzet egy régóta tartó folyamat eredménye. Magyarországon a rendszerváltást követően német típusú, bankokra épülő pénzügyi rendszer alakult ki, ahol a vállalati kör inkább hitelekkel finanszírozza magát, mintsem a tőzsdén keresztül gyűjtsön forrásokat. Tizenhét év gazdaságpolitikája egyengette ennek útját, folyamatosan háttérbe szorítva az értéktőzsde által nyújtott lehetőségeket.

Pedig a kormányok nagyon is sokat tehettek volna a tőzsdei kínálat bővítéséért. Az egymást követő privatizálások során a vállalatok részvényeinek nyilvános értékesítésével fenntarthatták volna a folyamatos kínálatot, miközben a többkörös értékesítéssel sokszoros haszonra tehettek volna szert. Mégis, a Matáv 1997-es privatizációja óta csak az FHB értékesítése minősült tőzsdei magánosításnak, a többi állami céget szakmai befektetőknek, jóval alacsonyabb áron, egyben értékesítették. Hogy gyors pénzhez jutás vagy némi korrupció állt-e ezek hátterében, az közömbös abból a szempontból, hogy az értéktőzsde sorra kimaradt az állami cégek magánosításából.

Az ezredfordulón, amikor lehetőség nyílt a tőzsdei vagyonhányadok adásvételére, a BÉT részvényei három pénzügyi befektető: Korányi G. Tamás, Leisztinger Tamás és Albrecht Ottó kezébe kerültek, akik az éppen uralkodó rossz piaci hangulat folytán az alulárazott részvényekhez igen jutányos áron jutottak hozzá. A pénzügyi befektetők célja a BÉT és a Keler - a tőzsdei elszámolóház - együttes tőzsdére vezetése és a részvények értékesítésével tekintélyes profit megszerzése volt. A tervüket az MNB hiúsította meg, amikor a Kelerben meglévő tulajdonrészét nem értékesítette.

Az új tulajdonosok úgy ítélték, hogy a BÉT Keler nélküli parkettre vezetése esetén több évet is igénybe vehet akciójuk megtérülése, így a tőzsdei bevezetés helyett a kiszállás mellett döntöttek, és vevőt kerestek a részvényekre. Döntésükben jelentős szerepet játszott, hogy a felvásárlást részben hitelből finanszírozták. Az értékesítés nem ment zökkenőmentesen. A kínált árért egyetlen magyar pénzintézet sem volt hajlandó tulajdonrészt vásárolni a Budapesti Értéktőzsdében. Mindenki abban bízott, hogy egyedüli potenciális vevőcsoportként a második körben jutányosan megszerezheti a tőzsdét.

A HVB letétkezelési igazgatója, Szalay-Berzeviczy Attila állt elő a mentőötlettel, hogy mielőtt még külföldi börze kezére kerülne a magyar tőzsde, a hazai letétkezelésben vezető HVB vegyen részt a BÉT felvásárlásában. Mivel a hazai letétkezelés csak Magyarországon működő tőzsdével valósulhat meg, a HVB belement az üzletbe, sőt osztrák konzorciumot is szervezett, amely a bécsi elszámolóházat és az osztrák tőzsdét is magában foglalta. Így 2004. május 18-án a Budapesti Értéktőzsde osztrák többségi tulajdonba került.

Nemzetközi tőkepiaci szabályozás

Az elmúlt három évben jelentős változások nem történtek. A BÉT biztos tulajdonosi hátteret és a tőkepiac érdekeit aktívan képviselő elnököt nyert, ám elvesztette szabadságát, saját sorsa fölötti döntési jogát. A bécsi tőzsde által hosszabb távon tervezett integráció jelentős veszélyeket is jelenthet számunkra. A kereskedési rendszerek egységesítése és a tőzsdetagok partnerpiaci tagságának bevezetése ugyanis feleslegessé tenné a külföldi befektetők számára a magyarországi jelenlétet, hiszen Bécsből minden magyar papírt elérhetnének. Ennek hatására nemcsak a BÉT omlana össze, hanem a hazai letétkezelés is teret vesztene. Mindez azért, mert a magyar piac 80 százalékban külföldi befektetőkre támaszkodik, a magyar intézményi és magánbefektetők gyenge kisebbségben vannak.

Az uniós szabályozás keretében idén novemberben bevezetendő MIFID - a tőkepiaci befektetések lebonyolításának harmonizációja - Béccsel ellentétben nem hosszú, hanem már rövid távon is megingathatja a BÉT-et. A törvény lényege, hogy a befektetőknek és a megbízásaikat végrehajtóknak ne kelljen országonként eltérő előírásoknak megfelelniük, legyen egységes a szabályozás mindenhol. Az unió ezzel a tisztességes versenyt és a tőke szabad áramlását, valamint a befektetők magasabb szintű védelmét kívánja elősegíteni.

A szabályozás szerint a jövőben a befektetők szempontjából a lehető legjobb üzlet megkötése minden befektetési szolgáltató számára kötelező, ennek érdekében a tőzsdei részvények parketten kívüli forgalmazása is megengedhető lesz. A tőzsdekényszer megszüntetése az olyan kis börzék létét veszélyezteti, amelyek forgalmuk oroszlánrészét külföldi megbízásokra építik, mint a BÉT. A veszély komolyságát jelzi, hogy a világ tőzsdeforgalmának jelentős részét adó hét globális befektetési bank - a Citigroup, a Credit Suisse, a Deutsche Bank, a Merill Lynch, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és az UBS - már megállapodott arról, hogy Turquise néven közös alternatív kereskedési platformot létesítenek.

Megoldáskeresés

A reális megoldás a magyar befektetői bázis erősítésében és a tőzsdére vezetett cégek számának növelésében rejlik.

A befektetői kör bővítését szolgálta a nyugdíjrendszer negyedik pilléreként 2005-ben bevezetett nyugdíj-előtakarékossági számla, ami tavaly év végéig több mint 15 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást generált. Az előtakarékosságot segítette, hogy törvényben rögzítették: a 15 évnél később nyugdíjba menőknek a megtakarításaik 40 százalékát kötelező részvényekben tartani.

A tőzsdére vezetés elősegítésére idén is pályázatot írt ki a Gazdasági Minisztérium. A tárca 100 millió forintos alapot különített el olyan vállalatok támogatására, amelyek meghatározott időn belül tőzsdére lépnek, és további két évig a tőkepiacon keresztül finanszírozzák magukat. Az októberben lejáró pályázat nyertesei utólagos, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, amelynek mértéke a tőzsdei bevezetés költségeinek 50 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint. Az immár harmadik éve meghirdetett pályázatnak 2005-ben az Állami Nyomda, a TVNETwork, a Bookline és a Genex , tavaly a Geney, az RFV és az Orco Propery Group S. A. voltak a nyertesei.

A csomag fogadtatása

A tőkepiac megmentése mára nemzetgazdasági kérdéssé vált, erről tanúskodik a Szalay-csomag kormányzati fogadtatása.

A tárgyalások során a kormányfő több ponton is hajlandóságot mutatott az együttműködésre. A hosszú távú befektetési számla ötlete meghallgatásra talált, ígéret született, hogy a 2008. január végéig elkészülő hosszú távú adócsomag részeként hamarosan bevezetik. A számlára való befizetéseknek azonban felső határa lesz, amelyet a költségvetés lehetőségei és a tőkepiac szükséglete alapján a pénzügyminisztérium és a tőzsde közösen fogják meghatározni.

Az ingatlan- és a tőkepiac átjárhatóságára tett javaslat sem maradt hatás nélkül, s ha nem is a felvázolt megoldás fog megvalósulni, de tesznek lépéseket a korlátozások enyhítésére. 2008 elejétől várhatóan 15-ről 5 évre csökkentik az ingatlanok után fizetendő forrásadó-köteles időszakot, elősegítve ezzel a lakossági megtakarítások áttolódását ingatlanból más befektetési formákba.

A kormány nyitott a befektetési alapok és részvények adóztatásának harmonizációjára, lehetővé téve ezzel, hogy a befektetési jegyeken elért hozamok a jövőben kamat helyett árfolyamnyereségként adózzanak, s így az esetleges veszteségek leírhatók legyenek a nyereségből, csökkentve ezzel az év végi adóalapot.

A fiatalok pénzügyi képzésének szükségessége teljes megértésre talált, kialakítására és bevezetésére már fel is kérték az oktatási tárcát. Legkésőbb 2010-ig minden magyar középiskolának kötelező a pénzügyi alapismeretet tantárgyai közé felvenni.

A tárgyalások eredményeképp a BÉT közreműködik a kormányzat azon törekvésében, hogy felszámolja a feketegazdaságot. A Pénzügyminisztérium együttműködésével lépéssorozatot dolgoz ki a vállalatok átlátható gazdálkodásának elősegítésére. Mivel a törvényes működés legjobb ismérve a tőzsdei jelenlét, ennek népszerűsítésére fejlesztési adókedvezmények és fejlesztési tartalékok struktúráját dolgozza ki a közeljövőben.

Az eszközök adottak, a lakossági megtakarítások tőzsdei befektetésének ösztönzésével és a hazai középvállalatok börzére segítésével lehetőség van a magyar tőkepiac erősítésére. Az élénkítés jótékony hatása a magyar gazdaság több szintjén is megjelenne. A lakosság pénzügyi ismereteinek bővítése növelné a tudatos öngondoskodást és jövőtervezést, a vállalatok tőzsdei jelenléte segítené a gazdaság kifehérítését, ugyanakkor forrásgyűjtésük nagyobb hazai és külföldi befektetőbázist vonzana, a növekvő forgalom pedig nagyobb hazai tőkebevonásra adna lehetőséget, és költségvetés számára többletbevételt generálna.

Megjelent a Piac és Profit Magazin októberi számában.

Véleményvezér

Trump eladósítja Amerikát, de nem lesz olcsó

Trump eladósítja Amerikát, de nem lesz olcsó 

Az eladósodás rögös út, már sok ország megtapasztalhatta.
Magyar Péter szerint az ukrán kémsztori egy fideszes belső leszámolás kelléke

Magyar Péter szerint az ukrán kémsztori egy fideszes belső leszámolás kelléke 

Hirtelen felébredt a magyar kémelhárítás, legalábbis ha ukránokról van szó.
Orbán Viktor barátjára pórázt tesznek

Orbán Viktor barátjára pórázt tesznek 

Szegény patriótákat már Csehországban is üldözik.
A Harcosok Klubja regény szerzője ukrán származású, vállaltan meleg és LMBTQ szimpatizáns

A Harcosok Klubja regény szerzője ukrán származású, vállaltan meleg és LMBTQ szimpatizáns 

Nem olcsó mulatság az adófizetőknek a Harcosok Klubja.
Elsöprő többség támogatja Magyarország uniós tagságát

Elsöprő többség támogatja Magyarország uniós tagságát 

A putyinista Orbán Viktor hatalmas kisebbségben van az uniós tagság kérdését illetően.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo