Ma már a hazai kis- és középvállalatok pénzügyi problémáinak élén nem a bankkölcsönök hiánya áll. Sokkal nagyobb gond a körbetartozás és az alultőkésítettség. Ám még ennél is több nehézséget okoznak azok a strukturális lemaradások és tudásbeli hiányosságok, amelyek leküzdéséhez az elmúlt tizenhét év kevésnek bizonyult.

Ha a cégeket kérdezzük, a magas adó és az adminisztrációs terhek mellett a legtöbben még mindig a hitelhez jutást említik meg mint a működésük és növekedésük legnagyobb korlátját. Ugyanakkor a statisztikákat vizsgálva jól látszik, hogy 2001-től a kisvállalati hitelezés dinamikusan bővült, a 2000-es évek második felében pedig a hazai pénzintézetek kihelyezései jelentősen emelkedtek, különösen a kis- és középvállalati szektorban. Legdinamikusabban a kisvállalati hitelek nőttek. 2006 végén összességében már 3138 milliárd forintot tett ki a kkv-szektor hitelállománya, ami egyes szakértők szerint komoly veszélyeket jelenthet a jövőre nézve, bár eddig egyik pénzintézetnél sem tapasztaltak erre utaló jeleket.

- Általános hazai vélekedés, hogy a vállalkozói szektor alulfinanszírozott, de a kérdést árnyalni kell. A mikro-, kis- és középvállalati szféra tagjai nagy szórást mutatnak. Egyesek valóban szinte tőke nélkül gazdálkodnak - 2005-ben a vállalkozások egynegyede ötvenezer forint alatti tőkével rendelkezett -, míg másoknak nincs ilyen problémájuk. Az alultőkésített cégek pedig bankhitelhez is nagyon nehezen juthatnak - hangsúlyozza dr. Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának docense.

Az utóbbi években egyre élesebbé vált hitelintézeti verseny ugyan rákényszerítette a bankokat, hogy megváltoztatva a kilencvenes évek második felét jellemző stratégiájukat, nyissanak a kkv-kör felé, a pénzintézetek azonban meglehetősen konzervatívan finanszíroznak. Nem véletlenül.

Kevés tőke nem elég

- A rendszerváltást követően akár kevés tőkével is el lehetett indulni, ám sokakat megtévesztett a kilencvenes évek elejéig tartó Kánaán. Azután számos vállalkozással elszaladt a ló, a hiányzó vállalkozói, gazdálkodói tudás csődökhöz vezetett, számos hitel bedőlt. A bankok, reagálva a helyzetre, a kölcsönöket a Hitelgarancia Rt. kezességvállalásához kötötték, s a mai napig szigorú fedezeti előírások és jelzálogbejegyzés mellett hiteleznek - teszi hozzá dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének soros elnöke, aki szerint azonban ma már nem lehet azt állítani, hogy lehetetlen forráshoz jutni a piacon. Ehhez azonban megfelelő növekedési potenciált jelentő ötletre és jól megtervezett üzleti modellre van szükség.

Miközben az elmúlt néhány évben a bankok is igyekeztek olyan hitelkonstrukciókat kidolgozni, amelyek megfelelnek a kisebb cégek igényeinek és lehetőségeinek, a vállalkozások is fejlődtek, hitelezhetőbbé váltak. A két tényező együttesen eredményezte, hogy ma egyre többen tudnak felvenni hitelt. 2006-ban már összesen 140 ezer kkv kapott kölcsönt, ez a Pénzügyi Szervezetek állami Felügyelete (PSZÁF) adatai alapján 2001-hez képest három és félszeres növekedést jelent.

Az alultőkésítettség, a saját tőke hiánya azonban továbbra is komoly gondot jelent, különösen a mikrovállalkozások körében. A banki ügyintézés kapcsán pedig negatívan hat az is, hogy az adó minimalizálásának érdekében a kisebb cégek megpróbálják minél alacsonyabb szintre szorítani a nyereségüket. Legalábbis papíron.

A teljes cikk a Piac és Profit decemberi számában olvasható.