A GfK Csoport a Transparency International megbízásából 2001 óta évente készíti el a "Korrupció Európában" tanulmányát, mely a korrupciót, mint társadalmi jelenséget vizsgálja. Idén a nemzetközi kutatás már 21 ország mintegy 22.000 lakosának megkérdezésével zajlott. A tanulmány - többek között - olyan kérdéseket kutat, mint a korrupció társadalmi elfogadottsága és elterjedtsége, a korrupcióval kapcsolatos lakossági toleranciaküszöb, az intézményekkel szembeni bizalmatlanság mértéke, a csúszópénzek szükségessége.
Nyugaton 8 százalék törődik bele
A tanulmányban publikált adatok szerint az Európai Unió legutóbb, 2004-ben csatlakozott tagországaiban megkérdezetteknek 19 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz természetes része az életnek, és aki élni szeretné a maga életét, annak ebbe bele kell törődnie. Az EU 25 tagállamában az állítással egyetértők aránya 14 százalék, Nyugat-Európában 8 százalék, míg a kelet-közép-európai országokat vizsgálva 23 százalékra tehető. Magyarországon 2006-ban a megkérdezetteknek szintén 23 százaléka vélekedik így, ami a helyzet egyfajta javulásáról tanúskodik úgy 2004-hez (27 százalék), mint 2001-hez (24 százalék) képest is.
Ezzel párhuzamosan vizsgálták a szakemberek azt, az egyes nemzetek megkérdezettjei milyen arányban tartják minden körülmény között erkölcstelennek a kenőpénz adását. Leginkább elítélően a mélyen katolikus Lengyelország (86 százalék), Görögország (84 százalék), Ausztria (84 százalék), Svédország (81 százalék), Észtország (81 százalék) és Portugália (80 százalék) megkérdezettjei nyilatkoztak. Magyarországon a válaszadóknak mintegy 64 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz nem tekinthető semmilyen körülmények között erkölcsös megoldásnak.
Portugália, Bulgária, Románia
A kutatási adatok értelmében a korrupció terén az elmúlt három évben végbement változásokat legnegatívabban Portugália, és az EU csatlakozás előtt álló Bulgária, valamint Románia lakossága látja. Az Unióhoz 1986-ban csatlakozott Portugáliában a megkérdezettek 65 százaléka érzékelt az elmúlt három évben növekedést a korrupció szintjében, ez az arány Bulgáriában 64 százalék, Romániában pedig 63 százalék. Magyarországon a megvesztegethetőség mértékének emelkedéséről a válaszadók nem egészen fele, mintegy 45 százaléka számolt be - ez az arány a kutatásban résztvevő országok körében Ausztriát követően (41 százalék) a második legalacsonyabb arány.#page#
Inkább az állam, mint az egyén
A korrupció elleni küzdelemben a megkérdezettek - eltérő mértékben bár - az állam szerepét hangsúlyozzák az egyénével szemben. Az új EU tagállamok lakosságának 86 százaléka ért egyet azzal az állítással, miszerint a korrupció elleni harc inkább az állam és nem az egyén feladata. A 25 EU tagállam tekintetében ezt az arány 82 százalék, Nyugat-Európában 78 százalék, a paternalista államrendhez szokott egykori szocialista blokk országaiban pedig 86 százalék. Az állam és az egyén ezirányú felelősségének éles elválásáról tanúskodnak a hazai adatok is: Magyarországon a válaszadók 82 százaléka gondolja úgy 2006-ban, hogy a korrupció elleni harc az egyén helyett az állam feladata, s ez az arány 2001 óta növekvő tendenciát mutat.
Az korrupció megfékezésében az egyén szerepét firtató kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy Nyugat-Európában a legmagasabb azoknak az aránya, akik személy szerint sosem adnak kenőpénzt. A tíz újonnan csatlakozott államban ez az arány 71 százalék, az EU 25-ben 76 százalék. A kelet- közép európai országokban némiképp alacsonyabb, 67 százalékra tehető azoknak az aránya, akik mindig eltekintenek a kenőpénztől. Magyarországon a lakosságnak kevesebb, mint a fele (47 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy csúszópénzt soha nem ad semmilyen szolgáltatásért cserébe.
Az új EU tagállamok, illetve az egykori szocialista blokk országainak lakossága rezignáltabb a korrupció elleni küzdelem kérdésében. Míg a 25 országot tömörítő Unió válaszadóinak összességében 46 százaléka értékeli a korrupciót olyan jelenségként, mint ami mindig is létezett, s létezni is fog. A nyugat-európai államokban ez az arány 37 százalékra tehető, ellenben Kelet-Közép-Európában 49 százalék. Magyarország adatai e tekintetben a tanulmányban szereplő ország-csoportok átlagainál magasabb - a korrupció elleni küzdelem értelmetlenségéről a megkérdezett mindegy 55 százaléka van meggyőződve (2004-ben ez az arány 52 százalék, 2001-ben pedig 43 százalék volt).
A felmérést a GfK Csoport végezte, a magyar adatokat a GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta.
