Az Európai Parlament és az Európai Tanács még 2003-ban szabályozta a foglalkoztatói nyugdíjat. Magyarország 2005. szeptemberig vállalta a rendszer bevezetését, ami egy hónap késéssel sikerült is, ám a rövidke törvény mindössze a határon átnyúló ilyen jellegű szolgáltatást szabályozta, vagyis megengedte, hogy más uniós országban létrehozott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató tevékenykedhessen Magyarországon. Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy a hiányos törvényt egészítse ki, s a vonatkozó uniós irányelvet teljes egészében ültesse át jogrendszerébe.
Munkaadók alapíthatják
Várfalvy István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára szerint nem újabb önkéntes nyugdíjpénztárakról van szó, hanem egy új intézményrendszer létrehozásáról, amelyben a foglalkoztató dönti el, hogy ad-e ilyen juttatást a dolgozóinak.
Az elképzelések szerint foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt - amelynek jogi formája: zártkörű részvénytársaság - bank, biztosító, befektetési társaság, valamint egy vagy több munkaadó alapíthat, tulajdonos is csak az lehet, aki maga is alapításra jogosult. Bármely munkaadó csatlakozhat már működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez, ha vállalja, hogy a munkavállalói részére hozzájárulást fizet. A hozzájárulás-fizetési kötelezettséget a munkaszerződésbe kell foglalni, de a munkaadó nem sértheti meg az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályokat.
Nyugdíjba vonulás esetén a befizetésekből többféle szolgáltatás nyújtható: kifizethető egy összegben az addig összegyűlt pénz, de kérhető élethosszig vagy határozott ideig tartó járadék vagy akár ezek kombinációja is.
A munkaadó által befizetett összeg nem vész el az alkalmazott halálával, ugyanis ez utóbbi kedvezményezettet nevezhet meg, ennek hiányában pedig az örökös kapja meg a felgyűlt befizetéseket. Ha nincs örökös, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a munkaadó többi munkavállalójának számlái között osztja el a pénzt.
A Horn-féle nyugdíjcsomag
Az 1997-es nyugdíjpénztári rendszer, vagyis a Horn-kormány nyugdíjcsomagja kudarcának egyik oka az volt, hogy nem valósult meg a korábban törvénnyel alátámasztott munkáltatói járulékemelés. Az 1998-as kormányváltást követően a folyamatot "befagyasztották", a munkáltatóknak pedig nem volt lehetőségük több járulékot fizetni. Erről a csomagról egyébként az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban (OÉT) megállapodás született, a kormányzati és a munkáltatói oldal is elfogadta, s azóta sem vonta vissza egyik fél sem - közölte a Piac és Profit megkeresésére Nosztrai Judit, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) vezető szakértője, egyben az OÉT Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának ügyvivője.
Az új pillér bevezetéséről nincs konszenzus az OÉT-en belül. A munkáltatók akkor támogatják, ha az élőmunka munkaadói költségei nem emelkednek. Jelenleg 600 ezer 20 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás működik Magyarországon, rájuk óriási terhet róna a munkaadói nyugdíjpillér, ha kötelező lenne - húzta alá a szakértő.
A munkavállalói oldal azt kifogásolja, hogy a törvénytervezet szerint az új pillér mögött nincs adókedvezmény, túlzottan laza a szabályozás, és több, a munkavállalók érdekeit szolgáló garanciális elemet is be kellene építeni a jogszabályba. Véleményük szerint az új pillér szabályozását az önkéntes pénztárakéhoz kellene közelíteni.
Munkavállalói részvétel
Közép- és Kelet-Európában számos törekvés irányult arra, hogy az úgynevezett munkavállalói participáció megvalósuljon. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaadójával együtt kockázatot vállal a cég működését illetően. A projekt célja, hogy a munkavállalónak is gazdasági érdeke legyen a munkaadója prosperálása, Franciaországban és Írországban például a cégek részvénypakettjeik egy részét felajánlják a dolgozóknak, amelyet meghatározott ideig kötelező tulajdonolni. A munkavállalói részvételt az Európai Bizottság a best practice-ek, vagyis a legjobb gyakorlatok elterjesztése érdekében ajánlotta, ez tehát nem irányelv, hanem uniós ajánlás, amit kötelező érvényűen elrendelni nem lehet.
A munkáltatók értelmezése szerint ugyanis a foglalkoztatói nyugdíj csupán egyik eleme lehet a munkavállalói participációnak, nem pedig rajta kívül álló pillér, így - állítja Nosztrai - ez ajánlás, az unió "jámbor óhaja", amelynek bevezetésére semmilyen megkötés nincs. A Pénzügyminisztérium szerint viszont az Európai Unió irányelvben - vagyis rendeletben - határozta meg a foglalkoztatói nyugdíj bevezetését, ezért ez kötelező érvényű, s nem egyértelműen része a munkavállalói participációnak.
Nem lehet kötelező
Ugyanakkor, hangsúlyozza a munkáltatói oldal, egy új nyugdíjpillér bevezetéséhez teljes társadalmi konszenzusra van szükség, érdemes megvizsgálni a folyamat "leggyengébb láncszemeit", s feltérképezni várható számukat. Ezzel az új pillérrel - amelyet Nosztrai szerint nem lehet kötelezővé tenni - a munkaadók csak abban az esetben fognak élni, ha adókedvezmény társul hozzá. Ezzel viszont csínján kell bánni, mert a hágai bíróságon versenyeljárást indíthat más EU-tagállam Magyarország ellen, tisztességtelen verseny miatt.
A munkaadói oldal szerint a foglalkoztatói nyugdíj megteremtése optimális esetben kedvez a foglalkoztatónak, a munkavállalónak és a gazdaságnak egyaránt. A munkaadók csak addig támogatják az új pillér bevezetését, amíg minden szintjére az önkéntesség lesz jellemző. A tervek szerint legkorábban a jövő év első napjától köthetnek foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra szerződést a magyar cégek.
