Iszonyú lesz ráébredni

A felmérések szerint a magyar társadalom szinte egyáltalán nem készül nyugdíjas éveire. A megtakarítási hajlandóság minimális, a tájékozottság szintúgy. A hamarosan nyugdíjba vonuló generáció jelentős részének, akár a minimálbérre bejelentetteknek alig lesz valami jövedelemforrásuk attól az államtól, amely nyugdíjrendszerében a kelleténél sokkal jobban bíznak. A munkáltatók és az egyén felelősségéről a Piac és Profit az Echo TV-ben kérdezte a téma szakértőit.

Üzletközpont, a Piac és Profit magazinműsora az Echo Televízióban

2006. július 26. 18:30

Műsorvezető: Kummer Krisztián, újságíró

Beszélgetőpartnerek:

  • Dr. Csepi Lajos, ügyvezető, Aranykor Nyugdíjpénztár
  • Karácsony Gergely, kutatásvezető, Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet

Megtakarítási kedv

A Medián által végzett felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek alig 30 százalékát foglalkoztatja, hogy mi lesz nyugdíjas korában jövedelmével és életkörülményeivel.

Karácsony Gergely: A felmérésben furcsa bizalmatlanság volt tetten érhető, mind az állammal, mind a pénzügyi szektorral szemben. Arra kellett rádöbbennünk, hogy a magyarok pénzügyi kultúrája nagyon alacsony szinten áll, inkább hajlandóak adóssá válni, mint megtakarítani, egyfajta "fogyasztói türelmetlenség" jellemző ránk. Az emberek bizony meglehetősen tájékozatlanok a nyugdíjukkal és a rendszerrel kapcsolatban. Ez az utóbbi egyébként, ami a leggyorsabban megváltoztatható, ebben pedig minden szereplőnek felelősséget kell vállalnia. A felmérésből az is kiderül, hogy az emberek a nyugdíjrendszerben, a járulékfizetésben bíznak, azt hiszik például, hogy a jövőbeni nyugdíjuk kiszámításánál még mindig a munkával töltött utolsó 5 év számít. (Pedig nem, ennél bonyolultabb a számítás. Számítsa ki, kedves olvasó, mire számíthat!) A nyugdíjrendszer nagyon bonyolult, nem nagyon beszélnek róla  a politikai szereplők, hogy a következő évtized végén az összeomlása sem kizárt, viszont a választások alkalmával mindig elő lehet venni...

Csepi Lajos: Az magyarok likvid, elkölthető jövedelme nagyon alacsony, ráadásul elérhető javakat most, azonnal akarja, hosszú távra nem terveznek, ez pedig nagyon rossz tendencia Magyarországon.

Minimálbéren

CSL: a minimálbérre bejelentettek bizony nagyon rossz helyzetbe kerülnek, az állami segítségben én nem nagyon bíznék, mert ugyan ekkora számú érintettnél biztosan lesz valamiféle támogatás, ám nagyon alacsony szintű. Én azt tanácsolom, hogy mindenképpen takarítson meg mindenki, még ha havonta alacsony összeget is.

Megtakarítási formák

CSL: Nehéz a jelenlegi pénzügyi termékek hihetetlenül bőséges választékából választani, a legjobb kombináció mindenkinél más és más lehet. A legbiztonságosabb az intézményi rendszer, az önkéntes nyugdíjpénztári "mozgalom". Ennek ellenére mindenkinek magának kell eldönteni, hogy milyen befektetést választ az életbiztosítástól a műkincsekig. Legfontosabb, hogy felelősen és meggondoltan döntsünk.

KG: A magyarok esetében a nyugdíjpénztár a legismertebb, fele részük már hallott róa, ez pedig nagyon jó aránynak számít. Az ingatlan is jó befektetésnek hitt lehetőség - ezt valahogy nagyon jól megtanultuk - ennek ellenére például a legtöbben nem szeretnék lakott ingatlanjaikat a nyugdíj fedezetéül.

Nyugdíjpénztár és a munkáltatók felelőssége/lehetősége

CSL: A nyugdíjpénztárunkba 70 százalék a munkáltatók aránya, ami azt mutatja, hogy a munkavállalók nem ismerték még fel ezt a megtakarítási formát.

KG: A felmérésből pedig az derül ki, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagság leginkább a multiknál és az állami intézményeknél lett az elmúlt években divat, a kis és közepes vállalkozások nem is nagyon ismerik ezt a lehetőséget. A kisebb cégeknél gyakrabban fordul elő a feketén fizetés, és a munkáltató sincs tisztában a lehetőségekkel.

CSL: Ezen vállalkozások vezetői ráadásul sokszor egyoldalú szociális juttatásnak gondolják a nyugdíjpénztári tagságot, sokszor csak a költséget látják benne. Nem is tudják, hogy sokkal olcsóbb ilyen formában jövedelmet adni a munkavállalónak. A megtakarítás akár 25-30 százalék is lehet. A megszorító intézkedések természetesen ezt a jövedelmet is jobban megadóztatja, mint korábban: az adómentesen adható juttatás a minimálbér 130 százalékáról 70 százalékára csökkent, a másik oldalon viszont az állam a nyugdíjpénztárba befizetett tagdíj fedezeti részét (tehát ami a későbbi nyugdíj fedezete lesz) a befizetések 94-95 százalékára állította be, így a pénztár működéi költségei az ezen felüli részből kell finanszírozni - ez a döntés a pénztártagot védi.

Összességében kedvezőtlenebb lett a helyzet, ám még így is a pénztár az egyik leghatékonyabb inzétmény a nyugdíjas éveinkre.

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo