Mivel nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban gondot jelent a mikro- és kivállalkozások forráshoz juttatása, az Európai Bizottság és az Európai Befektetési Alap, illetve az Európai Befektetési Bank 2007-től létrehozott egy új alapot, a Jeremie-t (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises), ami az Európai Regionális Fejlesztési Alap programjainak szerves részeként működik, és elsősorban mikrohitelekre, kockázatitőke-finanszírozásra, garanciákra lehet felhasználni.
Maga a kisvállalkozás közvetlenül természetesen nem fordulhat pénzért az alaphoz, ezt az őket szolgáló nemzeti és regionális alapok tehetik meg. A magyar forráskezelő társaság a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MFB) csoporthoz tartozó, az idén februárban létrehozott Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt., ahol úgy kalkulálnak, hogy a 2007-2013-as támogatási időszakban rendelkezésre álló 190 milliárd forintos keret többszöri megforgatásával hét év alatt összesen akár 2000 milliárd forint visszatérítendő támogatáshoz juthatnak a hazai vállalkozások, mégpedig a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. 1. prioritása alapján.
Várják a közvetítői pályázatokat
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség október elején tette közzé az első ehhez kapcsolódó pályázatot "Mikrohitelprogramok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével" címmel. Ennek keretében történik meg a közvetítők kiválasztása, és az MV Zrt.-nél mintegy harminc mikrohitel-közvetítőre, öt-tíz, a kezességvállalásban közvetítő bankra, és négy-öt, a tőkeprogramban érdekelt kockázatialap-kezelőre számítanak.
A mikro-, illetve a kis- és középvállalkozásoknak tehát az kell majd figyelniük, hogy a saját régiójukban mely vállalkozásfejlesztési alapítványok, pénzügyi vállalkozások nyertek. A mikrohitel-közvetítőknek az MV Zrt. maximum 80 százalék erejéig refinanszírozza a kihelyezett mikrohiteleket, tehát az őrészükről is szükség van saját erőre. Bankok a mikrohitelprogramban értelemszerűen nem vesznek részt, hiszen nekik ez a kedvezményezett kisvállalkozói kör nem, vagy nem a kívánt mértékben hitelképes.
Mivel a pénzügyi közvetítők - elsőként tehát a mikrofinanszírozók - a közvetítői szerződések megkötése után egy további pályázattal - 1,5 milliárd forintos kerettel - munkatársaik képzésére is kérhetnek támogatást, ezt követően ők nyújtanak majd üzleti tanácsot közvetlenül a hozzájuk forduló kkv-nak.
Százezer kártyaigénylő
A 2002-ben elindult és a vállalkozók körében igen népszerű Széchenyi-kártya igénylőinek száma az idén nyáron elérte a 100 ezret, a 75 ezredik kártyát is átvette a tulajdonosa, a hitelkeret teljes összege pedig meghaladja a 350 milliárd forintot. Ma már 500 ezertől 25 millió forintig igényelhető a folyószámla-hitelkeret, akár tárgyi fedezet nélkül, szabadon felhasználható forgóeszköz-finanszírozásra, bankkártyás fizetésre, készpénzfelvételre vagy banki átutaláshoz. Egyszerűsített és automatizált (elektronikus) a hozzáférése, s a hitelt kevesebb, mint két hét alatt kézhez kaphatja az igénylő. Fontos, hogy a kamattámogatást az ügyfélnek nem kell előre fizetni, és utólag visszaigényelni, hiszen a garanciadíj-támogatást 2010-ig kormányrendelet biztosítja. (Hamarosan jön a Széchenyi kártya 2!)
Szorosan ide kapcsolódik a Hitelgarancia (HG) Zrt. garanciavállalása, hiszen a Széchenyi-kártya-konstrukció a HG Zrt. értékben és darabszámban is legkelendőbb terméke. Idén az első három negyedévben a társaság összesen - tehát valamennyi banki hitelre - 230 milliárd forint értékben vállalt készfizető kezességet, zömmel kis- és középvállalkozások hiteleire, és ezzel 280 milliárd forint kölcsön felvételét mozdította elő. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a növekedés 37 százalékos, ami főként a bankokkal közösen kialakított, egyszerűsített elbírálású hitelkonstrukciók keretében nyújtott kezességvállalásoknak köszönhető.
Agrárvállalkozásoknak
Nem sikerült a Széchenyi-kártyához hasonló eredményeket elérni az agrárvállalkozásoknak kialakított gazdakártyával, ami szintén egyfajta gyorshitel, és amelyet elvileg közel hatszáz takarékszövetkezetben lehet igényelni. Egyelőre azonban a pénzintézetek sem mindig tudnak pontos információkkal szolgálni e lehetőségről. Az igényelhető kölcsönkeret maximuma 15 millió forint, kamata a háromhavi Bubor plusz három százalék kamatfelár évente. A kezelési költség évi további 0,8 százalék, az egyszeri kedvezményes kezességi díj - amelyet az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány részére kell fizetni - a hitel összegének 0,5 százaléka. A teljes hiteldíjmutató (THM) 11,52 százalék.
Szintén az agráriumnak szóló hitelajánlat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által október elején meghirdetett 25 milliárd forint keretű Sikeres Magyarországért agrárfejlesztési program. Ismert, hogy a korábbi hasonló támogatásokat az Európai Unió elvárásai miatt kellett megszüntetni. Ezt a változatot azonban Brüsszelben is jóváhagyták. Elsősorban mezőgazdasági termékek elsődleges előállításához, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez szükséges beruházásokra kérhető, továbbá az Új Magyarország vidékfejlesztési program pályázatainak kiegészítő finanszírozására. A hitel 5 milliótól maximum egymilliárd (!) forintig igényelhető, a türelmi ideje három év, a saját erő 15 százalék, a kamat háromhavi Euribor plusz legfeljebb négy százalék évente.
Bankok kínálata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly a vállalati hitelek 3,68 százalékának a visszafizetésével voltak gondok. Hogy sok-e ez, vagy kevés, összehasonlítás kérdése. Az viszont biztos, hogy szinte nincs olyan kereskedelmi bank, amelyik ne tekintené kiemelt célcsoportjának a kis- és középvállalatokat. Ebből következik, hogy egyenként is több tucat hitelkonstrukciót alakítottak ki a számukra, forint- és devizaalapút, ingatlanfedezettel vagy készfizető kezességgel, folyószámlához kötötten vagy attól függetlenül, rövidebb vagy hosszabb futamidőre. Ami közös bennük, hogy egyre könnyebben érhetők el. Ám hogy ezekből a hiteltípusokból még több legyen, és még többek számára legyen minél könnyebben elérhető, azt a bankok is nem utolsósorban a Jeremie programtól várják. Vagyis attól, hogy kedvező feltételekkel kapjanak az Európai Uniótól refinanszírozást és újabb garanciát a hitelek kockázatának csökkentésére.
Az elemzők szerint egy jól működő kisvállalkozás ma már akár 25 éves visszafizetéssel, viszonylag gyorsan és nem túl nagy adminisztrációval juthat hitelhez, elsősorban jelzálogfedezettel és ajánlottan svájci frankban. Ezeket a hiteleket azoknak is ajánlják, akik egy-két éve még csak rövidebb futamidőre, kedvezőtlenebb kamattal kaphattak forinthitelt, jellemzően folyószámlához kapcsolódóan, az ajánlat tehát az, hogy váltsák ki ezeket.
Az általunk megkérdezett, ilyen ajánlattal élő vállalkozások azonban a folyamat árnyoldalait is látják. Hiába kereste ugyanis meg őket a hitelcsere ajánlatával maga a bank, a hitelképesség újbóli vizsgálata ugyanolyan szigorú volt, mintha nem álltak volna már évek óta kapcsolatban egymással. A költségek pedig például egy 70-71 ezer svájci frank (mintegy 14-15 millió forint) hitel felvételéhez a folyósításig elérték a 0,5 millió forintot. Ezek a költségek a banki hitelbírálati díj mellett ez a garanciaként felajánlott ingatlanok értékbecslésének a díjából, a földhivatali ügyintézésnek, a bankra engedményezett biztosítások megkötésének, a nemleges adóigazolások beszerzésének díjából, továbbá a kötelezően (!) előírt Hitelgarancia Zrt. díjából és többek között a közjegyzői közreműködés díjából áll.
Mindezeken túljutva azonban kedvező, hogy a kisvállalkozás költségként elszámolhatja a hitel kamatát és a törlesztőrészleteket. Hátrány viszont az árfolyamkockázat, ami az ügyintézés mintegy három hónapja alatt persze alakulhat úgy is, hogy a vállalkozás forintban (mert a devizaalapú hitelek átutalása forintban valósul meg) többet kap, mint az első megbeszéléskor kapott volna, de a gyakorlatban inkább az ellenkezője szokott bekövetkezni.
A kereskedelmi banki hitelek körében viszonylag újdonság az átmeneti likviditáshiány vagy hirtelen jelentkező kiadások rövid távú rugalmas kezelésére alkalmas üzleti hitelkártya, ami egyébként sokban hasonlít a Széchenyi-kártyához, és értelemszerűen elsősorban azok élnek vele, akik bár hitelképesek, a Széchenyi-kártya feltételrendszerének valamiért nem felelnek meg.
Az egyedi kedvezőbb
Gyakori kérdés, hogy a kisvállalkozásoknak hosszú távúként kínált szabad felhasználású jelzáloghitel kamata miért magasabb, mint a nagyvállalkozásoknak nyújtott hiteleké.
Azért, mert míg a nagyvállalati hitelek feltételeiről a bankok egyedileg állapodnak meg az ügyfeleikkel, a kisvállalkozások esetében tömegesen nyújtott standardizált hiteltermékekről van szó. Ezen túl a hitel biztosítéka a nagyobb vállalkozásoknál általában az ebből finanszírozott projekt - például egy saját irodaház, új üzemcsarnok építése -, míg a kicsiknél inkább a nehezebben értékesíthető lakóingatlan.
