Hol érdemes családot alapítani?

Vásárlóerőt nézve az európai lista középmezőnyének végén kullog Magyarország, így megkopott a korábbi optimizmus és a becslések szerint leghamarabb 2020-ra érhetjük el az átlagot. Az országon belül is jelentősek a különbségek, az eltérés a húsz százalékot is elérheti.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A GfK Hungária Piackutató Intézet 1988 óta minden második évben elkészíti a lakosság vásárlóerő-térképét, hogy meghatározza a lakosság elméletileg elkölthető jövedelmét - közölte a témában tartott sajtótájékoztatón Kozák Ákos, a GfK igazgatója. A felmérés alapját a hivatalos jövedelmi statisztikák jelentik, ám mivel ez nem igazolja vissza a mindennapi adatokat, korrigálni kell, így többek közt foglalkoztatási, demográfiai és munkaerőpiaci statisztikákkal is dolgoztak.

A felmérés talán legnagyobb meglepetése, hogy - bár a tapasztalat nem ezt mutatja - a két évvel ezelőtti eredményekhez képest jelentősen emelkedett a háztartások költenivalója, ami nagyrészt a gazdaság kifehéredésének köszönhető - emelte ki Kozák Ákos.

Ha az öreg kontinenst nézzük, akkor Magyarország a középmezőny végén helyezkedik el az európai átlag 44,4 százalékával, nagyjából ugyanott, ahol két éve is találhattuk - közölte a szakember. Szomorú hír, hogy a balti államok (45-49%), Csehország (51,3%) és még Szlovákia (48,8%) is előttünk van, ám továbbra is megelőzzük Lengyelországot (44,2%), Horvátországot (38,1 %) és Törökországot (36,7%) is.

Az európai lista élén a miniállamok, Liechtenstein (359%) és Luxemburg (225,5%) állnak, akiket ugyancsak a hagyományosan gazdag országok, így Svájc ( 214,7 %), Norvégia (201,3%) és Írország (173,4 %) követ. A különbségek igen jelentősen, hiszen a sereghajtó Moldova az európai átlag mindössze 6,3 százalékos vásárlóerejével bír, amit Ukrajna (13,5 %) és Albánia (14%) sem múl sokkal felül.

Kozák Ákos szerint a mostani adatoknak köszönhetően megkopott a korábbi optimizmus, mivel bár hazai adatoknál a növekedés megvan, korántsem olyan mértékű, mint azt korábban remélték. Ennek megfelelően számításaik - reményeik - szerint az európai átlagot leghamarabb 2020-ban érhetjük el.

Kettévágott ország

A magyarországi helyzet nagyjából ugyanaz maradt mint két éve, továbbra is jól elkülöníthető kelet és nyugat - jelentette ki Kui János, a GfK kereskedelemkutatási szektor menedzsere. Ennek megfelelően az állandó első központi régió mellett a Nyugat- és a Közép-Dunántúl rendelkezik a legtöbb vásárlóerővel, míg a legrosszabb helyzetben 15-20 százalékos lemaradással Észak-Magyarország és az Alföld két régiója következik.

A megyék tekintetében nagyjából ugyanaz a helyzet, bár a két évvel ezelőtti eredményekhez képest történt egy kis változás: amíg Vas megye három pozíciót vesztett, addig például Heves megye kettőt ugrott előre. A leggazdagabb megye - Budapestet nem számolva - Győr-Moson-Sopron az országos átlag 108,7 százalékával, amit Fejér (103,4%) és Pest (102,3%) követ. A legszegényebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (80,3%), de nincs sokkal jobb helyzetben Békés (83,3%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (82,9%) megye sem.

Amennyiben a kistérségeket nézzük, úgy már láthatunk igen jó eredményeket elérő területeket a szegényebb régiókban is, amik nagyrészt annak köszönhetik gazdagságukat, hogy a megyeszékhely, vagy egy nagyobb város is hozzájuk tartozik.

Reménytelen helyzetben a kicsik

A statisztika szerint általános tendencia, hogy minél nagyobb településen él valaki, annál nagyobb a vásárlóereje. A szabályt erősítő kivételt a százezernél több lakossal rendelkező települések jelentik, ahol szegényebbek az emberek, mint az 50-100 ezer lakosú városokban.

A leggazdagabb települések rangsorát Budaörs vezeti az országos átlag 138,3 százalékával, míg a képzeletbeli dobogó alsóbb fokait Csopak (136,5%) és a két évvel ezelőtti vezető Hévíz (135,8%) foglalja el. A GfK szerint az agglomerációs települések sikere az odaköltöző magas jövedelműeknek köszönhető, míg a fürdővárosok természetesen az idegenforgalomból gazdagodtak meg.

Ha a fővárosi kerületeket is önálló településnek tekintenék, akkor merőben máshogy nézne ki a lista, hiszen kilenc kerületben is magasabb a vásárlóerőt mértek, mint a leggazdagabb Budaörsön.

Szomorú adat, hogy a lista végén lévő öt településből négy már két évvel ezelőtt is ezt a pozíciót foglalta el. A legnagyobb nehézségekkel küzdő öt faluból három található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a legrosszabb statisztikát felmutató Csetenye (37,6%) is itt található.

Véleményvezér

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.
Kitört a háború Magyar Péter és Gulyás Gergely között

Kitört a háború Magyar Péter és Gulyás Gergely között 

A közélet újabb mélypontjához értünk, persze keresztény szellemben.
Mi fontosabb a gyónási titok vagy a gyermekvédelem?

Mi fontosabb a gyónási titok vagy a gyermekvédelem? 

A pedofília terjedése új kérdéseket vet fel.
Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában

Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában 

Csehországban nemrégiben orosz ügynökök próbálták meg hatástalanítani vasúti jelzőrendszereket.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo