Hol érdemes családot alapítani?

Vásárlóerőt nézve az európai lista középmezőnyének végén kullog Magyarország, így megkopott a korábbi optimizmus és a becslések szerint leghamarabb 2020-ra érhetjük el az átlagot. Az országon belül is jelentősek a különbségek, az eltérés a húsz százalékot is elérheti.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A GfK Hungária Piackutató Intézet 1988 óta minden második évben elkészíti a lakosság vásárlóerő-térképét, hogy meghatározza a lakosság elméletileg elkölthető jövedelmét - közölte a témában tartott sajtótájékoztatón Kozák Ákos, a GfK igazgatója. A felmérés alapját a hivatalos jövedelmi statisztikák jelentik, ám mivel ez nem igazolja vissza a mindennapi adatokat, korrigálni kell, így többek közt foglalkoztatási, demográfiai és munkaerőpiaci statisztikákkal is dolgoztak.

A felmérés talán legnagyobb meglepetése, hogy - bár a tapasztalat nem ezt mutatja - a két évvel ezelőtti eredményekhez képest jelentősen emelkedett a háztartások költenivalója, ami nagyrészt a gazdaság kifehéredésének köszönhető - emelte ki Kozák Ákos.

Ha az öreg kontinenst nézzük, akkor Magyarország a középmezőny végén helyezkedik el az európai átlag 44,4 százalékával, nagyjából ugyanott, ahol két éve is találhattuk - közölte a szakember. Szomorú hír, hogy a balti államok (45-49%), Csehország (51,3%) és még Szlovákia (48,8%) is előttünk van, ám továbbra is megelőzzük Lengyelországot (44,2%), Horvátországot (38,1 %) és Törökországot (36,7%) is.

Az európai lista élén a miniállamok, Liechtenstein (359%) és Luxemburg (225,5%) állnak, akiket ugyancsak a hagyományosan gazdag országok, így Svájc ( 214,7 %), Norvégia (201,3%) és Írország (173,4 %) követ. A különbségek igen jelentősen, hiszen a sereghajtó Moldova az európai átlag mindössze 6,3 százalékos vásárlóerejével bír, amit Ukrajna (13,5 %) és Albánia (14%) sem múl sokkal felül.

Kozák Ákos szerint a mostani adatoknak köszönhetően megkopott a korábbi optimizmus, mivel bár hazai adatoknál a növekedés megvan, korántsem olyan mértékű, mint azt korábban remélték. Ennek megfelelően számításaik - reményeik - szerint az európai átlagot leghamarabb 2020-ban érhetjük el.

Kettévágott ország

A magyarországi helyzet nagyjából ugyanaz maradt mint két éve, továbbra is jól elkülöníthető kelet és nyugat - jelentette ki Kui János, a GfK kereskedelemkutatási szektor menedzsere. Ennek megfelelően az állandó első központi régió mellett a Nyugat- és a Közép-Dunántúl rendelkezik a legtöbb vásárlóerővel, míg a legrosszabb helyzetben 15-20 százalékos lemaradással Észak-Magyarország és az Alföld két régiója következik.

A megyék tekintetében nagyjából ugyanaz a helyzet, bár a két évvel ezelőtti eredményekhez képest történt egy kis változás: amíg Vas megye három pozíciót vesztett, addig például Heves megye kettőt ugrott előre. A leggazdagabb megye - Budapestet nem számolva - Győr-Moson-Sopron az országos átlag 108,7 százalékával, amit Fejér (103,4%) és Pest (102,3%) követ. A legszegényebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (80,3%), de nincs sokkal jobb helyzetben Békés (83,3%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (82,9%) megye sem.

Amennyiben a kistérségeket nézzük, úgy már láthatunk igen jó eredményeket elérő területeket a szegényebb régiókban is, amik nagyrészt annak köszönhetik gazdagságukat, hogy a megyeszékhely, vagy egy nagyobb város is hozzájuk tartozik.

Reménytelen helyzetben a kicsik

A statisztika szerint általános tendencia, hogy minél nagyobb településen él valaki, annál nagyobb a vásárlóereje. A szabályt erősítő kivételt a százezernél több lakossal rendelkező települések jelentik, ahol szegényebbek az emberek, mint az 50-100 ezer lakosú városokban.

A leggazdagabb települések rangsorát Budaörs vezeti az országos átlag 138,3 százalékával, míg a képzeletbeli dobogó alsóbb fokait Csopak (136,5%) és a két évvel ezelőtti vezető Hévíz (135,8%) foglalja el. A GfK szerint az agglomerációs települések sikere az odaköltöző magas jövedelműeknek köszönhető, míg a fürdővárosok természetesen az idegenforgalomból gazdagodtak meg.

Ha a fővárosi kerületeket is önálló településnek tekintenék, akkor merőben máshogy nézne ki a lista, hiszen kilenc kerületben is magasabb a vásárlóerőt mértek, mint a leggazdagabb Budaörsön.

Szomorú adat, hogy a lista végén lévő öt településből négy már két évvel ezelőtt is ezt a pozíciót foglalta el. A legnagyobb nehézségekkel küzdő öt faluból három található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a legrosszabb statisztikát felmutató Csetenye (37,6%) is itt található.

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo