Ahhoz, hogy valamilyen negatív hatást, hátrányt elkerüljünk, mindig ismernünk kell az adott terület működését. Így van ez a sárga csekkek esetén is. Mi a folyamat, ha sárga csekken fizetünk? Anélkül, hogy részletes és bonyolult leírásba kezdenék, csak a lényegre szorítkozom, arra, ami fogyasztói szempontból fontos. Amikor a postán befizetjük a sárga csekket, akkor azt a posta megfelelő rendszerben nyilvántartja, továbbítja és végül a szolgáltató részére kerül megfizetésre az az összeg, amit fogyasztóként kifizettünk. Így van ez a fehér csekk esetében is, bár a két rendszer nem teljesen ugyanaz. A csekket befizető szempontjából azonban nincs eltérés, a lényeg, hogy amit a postán befizetünk, a posta szabályzata alapján 2 munkanap múlva landol a szolgáltatónál. És ez a lényeg, amire figyelnünk kell, ha nem akarunk többet fizetni a villanyért, amint amennyibe az ténylegesen kerül. (A sárga és fehér csekk jellegzetességeiről itt olvashat bővebben.)
A késedelmi kamat mindenkinek jár
Azt talán mindenki tudja, hogy ha egy fizetési kötelezettség késve kerül teljesítésre, akkor a törvény alapján késedelmi kamat terheli a késve fizetőt. A késedelmi kamat mindenképpen jogszerűen jár, nem függ attól, hogy tehetünk a késésről, vagy teljesen vétlenek voltunk benne. Így tehát nem az a kérdés, hogy miért késik valaki a fizetéssel, hanem az, hogy mikortól, mennyit és mindezért mennyi késedelmi kamatot kell megfizetnie?
A trükkös fizetési határidő
A fizetési határidő minden számlán szerepel, így az sem kérdés, hogy mikorra kell teljesíteni a fizetést. A kérdés az, hogy mi számít a fizetés teljesítésének: amikor a postán befizetjük a csekket, vagy amikor a befizetett csekk alapján a pénz a szolgáltatónál megjelenik?
Bár már nem új a szabály, mégsem biztos, hogy mindenki előtt ismert, még inkább az nem biztos, hogy mindenki az új szabály alapján gondolja végig fizetendő csekkjeinek optimális idejét. 2010. május 1-től a jogszabályi előírás szerint egy csekk befizetésével akkor tekinthető jogi értelemben is teljesítettnek a díjfizetés, amikor a szolgáltatóhoz megérkezik a pénz. Vagyis nem az számít, hogy mikor adjuk fel a csekket a postán. Bár van már olyan csekk, melyen a postai feladás dátumát is feltüntetik, még mindig akad olyan is, ahol a csekken a fizetési határidő megjelölése szerepel. Márpedig, ha a fizetési határidőt vesszük figyelembe és csak aznap ballagunk el a postára befizetni a csekket, akkor bizony már elkéstünk, és a késedelmi kamat jogszerűen követelhető rajtunk.
Meddig lehet a késedelmi kamatot követelni?
Gondolhatnánk, hogy ugyan már mi az a két nap? Ki az, aki két napi késedelmi kamatot követel majd, ami mondjuk 10-20 forint? Igen, egy-egy csekk esetén lehet, hogy csak néhány forint késedelmi kamat jár majd a szolgáltatónak, ám a havi néhány forint évek alatt bizony már érezhető összeggé cseperedhet. A késedelmi kamat követelés pedig 5 évre visszamenőleg minden gond nélkül érvényesíthető, így bizony mi fogunk a legjobban meglepődni, amikor váratlanul több száz, vagy ezer forinttal nő meg az egyik számla összege. Ezt elkerülhetjük, ha a csekket nem a feltüntetett fizetési határidő napján, hanem azt 2-3 nappal előbb fizetjük ki. Nekünk kell hát fejben átkódolni a fizetendők határidejét. Egy idő után a lényeg ugyanaz lesz, persze könnyebb lenne, ha a feltüntetett fizetési határidő tényleg a fizetés határidejére vonatkozna.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd http://megbizhatougyvediiroda.hu
