„A várakozásokkal ellentétben elsősorban nem a nyugdíj előtt álló, nagyobb elbocsátási kockázattal szembesülő 50 feletti korosztály érdeklődik leginkább a konstrukció iránt, hanem a 10-15 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók. - tájékoztat Bravik Attila, a CLB helyettes ügyvezetője. - Ebben feltehetően nagy szerepe van annak is, hogy ezeknek az ügyfeleknek nagyrészt kisgyermekek eltartásáról is gondoskodniuk kell, jelentősebb hitelállománnyal rendelkeznek, miközben hosszú hónapokra elegendő, felélhető tartalékot még nem halmoztak fel."

A CLB által működtetett biztositastipp.hu adatai szerint - bár féléves térítési időszak is választható, a nagyobb biztonságot jelentő 9 hónapos módozat az egyértelmű sláger. 50 ezertől 250 ezer forintig választható a havi jövedelemtérítés összege, ám a többség úgy gondolja, hogy havi 100 ezer forint az az összeg, amelyet munkajövedelem híján mindenképpen meg szeretne kapni.

Noha a munkaerő-piaci helyzet romlásával párhuzamosan a munkanélküliségi biztosítás iránti kérelmek elbírálása is szigorodott valamelyest, a CLB tapasztalatai szerint 10 alkalmazottból átlagosan hét továbbra is megfelel a munkanélküliségi biztosítás feltételeinek.

A munkanélküliség biztosításra az ügyfelek havonta átlagosan mintegy 2500 forintot fizetnek, miközben a legolcsóbb és legdrágább munkanélküli biztosítás havi díja között - az elérhető módozatok széles skálájának megfelelően - több mint 7000 forint különbség van:

A hazánkban idén megjelent biztosítási termék, a 22 és 55 év közötti, legalább 1 éve alkalmazásban álló, a munkaerőpiac mintegy 2/3-át kitevő, aktív keresőket célozza meg; valós alternatívát kínálva a munkakereséssel töltött hónapok pénzügyi nehézségeinek átvészelésére.

A havi kifizetés összegét a szerződő fél határozza meg, de ez nem lehet nagyobb, mint a hivatalos nettó jövedelem 70 százaléka. A keresőképtelenség esetére szóló havi kifizetés mindig ennek a fele, a baleseti maradandó egészségkárosodás és a baleseti halál esetére pedig a fenti összeg hússzorosa.