A közelmúltban olyan információk jelentek meg, hogy a 2007-2013-as pénzügyi időszakot nézve két forgatókönyv is létezik az uniós pénzek felosztására. Az "A" változat az infrastruktúra és a gazdaságfejlesztés céljaira 3000 milliárd forintot szán, míg a "B" "csupán" 2000 milliárdot. Ennek - az egyes operatív programok pénzügyi kereteinek felosztása - kapcsán merült fel a sajtóban az a dilemma, hogy a növekedésre vagy a foglalkoztatásra kerül-e a hangsúly. Egyed Géza, a GKM uniós fejlesztési alapokért felelős helyettes államtitkára szerint már a kérdés megfogalmazása helytelen.
- Tartósan és fenntartható módon csak a vállalkozások gyarapodása, növekedése hozhat foglalkoztatást - szögezi le az államtitkár -, nem hihetjük, hogy a munkahelyteremtés alapvető eszköze az "állami szponzoráció", amely tartósan és tömegében fenntarthatatlan munkahelyeket hoz létre. Persze sokkal könnyebb "pénzégetéssel" rövid távon eredményt felmutatni, mint szisztematikus gazdaság- és vállalkozásfejlesztéssel tartós jólétet megalapozni. Itt az ideje, hogy szakítsunk a politikát és a közbeszédet jellemző demagógiával, és világosan megkülönböztessük a szociálpolitikát a gazdaságfejlesztéstől. Verseny és szolidaritás csak együtt, egymással, de nem egymással összekeverve vezet sikerre.
- Hogyan áll a második Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése?
- Az új kormányzati struktúrában nem biztos, hogy a korábban felvállalt tervek folytathatók. Lényegi kérdésekben természetesen nem lesz változás, az előkészületi stádiumban lévő második Nemzeti Fejlesztési Terv -NFT - ernyődokumentuma és az alárendezett operatív programok a kormány előtt vannak. Az egyes programok tervezésekor kialakított prioritások között már nem lesznek nagymértékű változások; inkább a prioritás tartalma változhat, vagy még inkább az NFT II. teljes pénzügyi keretének allokálása az egyes operatív programok között. A miniszterelnök úr kezdeményezésére létrejött a Nemzeti Fejlesztési Tanács, amely a Nemzeti Fejlesztési Tervet magas szinten koordináló szakértői tanácsadói testület. Ennek a tanácsnak a végleges döntés előtt lesz még szerepe a jelenlegi, még tervezőasztalon fekvő operatív programok kialakításában.
- Nincs késésben a tervezési fázis?
- Az eredeti szándéknak megfelelően a kormány 2006 júliusában adja be az NFT II.-t az Európai Bizottságnak. Természetesen, ha nem 2006 áprilisában lettek volna a választások, akkor nagyobb eséllyel tudta volna korábban tárgyalni, de a választások és a kormányalakítás ellenére sem húzódik el a terv elfogadása, így a határidőt tartani tudjuk.
- A sokat bírált ügyintézésen lehet változtatni? A legtöbb népszerű és jól kitalált pályázat, például a kis- és középvállalkozásokat megcélzó GVOP 2.1.1-es program nyertes pályázói talán még mindig várnak a szerződéskötésre, vagy ha az már megvan, a pénzre.
- A népszerű GVOP 2.1.1-es műszaki-technológiai korszerűsítési támogatásból közel negyvenmilliárdnyit ítéltünk meg nyertes pályázók részére. A program meglehetősen egyszerű feltételrendszerrel bírt, ez indokolta népszerűségét is. Sajnos, ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy gyorsan hozzá lehetett jutni az elnyert támogatáshoz. Számtalanszor fordult elő például meddő levelezés, hiszen az adminisztráció nem feladatot oldott meg, hanem levelezett az ügyféllel, ami az államigazgatásban, sajnos, megszokott. Sok olyan helyzet van, ami a szolgáltató típusú ügyintézésbe nem fér bele. A minél gyorsabban ügyintézés közös érdekünk.
- Hogyan lehet akkor ezen az áldatlan állapoton javítani?
- A közreműködő szervezeteknél olyan menedzsmentet kell alkalmazni, amellyel a jelenleg még adminisztrációs szemléletű államigazgatás ügyfélközpontú rendszerré alakul át. Ezen a ponton biztos lesz változás. Különösen a vállalkozói pályázatokat működtető szervezetrendszernek kellene úgy működnie, ahogyan például a bankok működnek. Olyan szolgáltatói hozzáállást szeretnénk, ahol az állam fejlesztéspolitikai eszköztára könnyen megismerhető, az érintettekhez minden információ eljut, egyszerűen hozzáférhetők az egyes termékek. A vissza nem térítendő támogatások, tőkejuttatások gyorsan, bürokratikus körök nélkül, lehetőleg a bankrendszer egyéb termékeivel összekapcsolva, azt segítve, támogatva kerüljenek a vállalkozásokhoz. Ezt a célt hivatott elérni a Vállalkozók Bankja projekt, amely az MFB mellett ma még szétszórtan működő pályázatkezelő szervezetek és funkciók összevonásából jön majd létre.
- Hogyan működik a bankok és az MFB, valamint a támogatásközvetítő szervezete közötti munkamegosztás?
- Az MFB által működtetett pályázatkezelő platform szerződéses kapcsolatban áll majd a bankokkal, így azok fiókhálózatán keresztül érheti el az ügyfeleket. Ennek eredményeképp a vállalkozó, telephelyéhez közel, fel tud keresni egy olyan intézményt, ahol alapszintű tanácsadást kap, pályázhat, leadhatja a szükséges dokumentumokat, kiegészítő finanszírozáshoz juthat. Így például, ha a vállalkozásnak van egy 20-30 milliós beruházási terve, akkor így egy helyen választ kaphat arra, hogyan finanszírozható optimálisan az adott projektje. Természetesen a jól működő kamarákat és nonprofit vállalkozói tanácsadó szervezeteket is be kívánjuk vonni, igaz, ezek a szervezetek valamivel korlátozottabban tudnak a rendszerben szolgáltatni, hiszen jellemzően nem rendelkeznek pénzintézeti licenccel, így pénzkezelési, finanszírozási szolgáltatást nem tudnak közvetlenül nyújtani, viszont képesek lehetnek a vállalkozóknak olyan finanszírozási csomagot összeállítani, amellyel a vállalkozó sikeresen valósíthatja meg a beruházást.
