Az utóbbi egy-két hónapban bekövetkezett az, amitől minden devizában eladósodott honfitársunk rettegett: a stabilan 240 forint körüli euróárfolyam meglódult, s rövid idő alatt átlépte a 260 forintos szintet is, és elemzők szerint nem kizárt, hogy rövid időn belül 270 forint fölé is benéz. Mindez óriási riadalmat keltett azok körében, akik az erős forintkurzus mellett vágtak bele devizaalapú hitel felvételébe, először került ugyanis kézzelfogható közelségbe a törlesztőrészletek megugrásának réme. A helyzet azonban - egyelőre - korántsem olyan drámai, mint amilyennek tűnik, sőt szakértők szerint most sokkal inkább érdemes devizában eladósodni, mint forintban.
Csillapított rezgések
A bankok többsége a devizaalapú hitelek havi - forintban meghatározott - törlesztőrészleteit nem havonta, hanem kamatperiódusonként, jellemzően 6 vagy 12 havonta állapítja meg, ez idő alatt a kamat és kezelési költség nem változik. Mivel ezek az összegek fixáltak, az ügyfél pontosan tudja, hogy az elkövetkező időszakban mennyit fog fizetni. Az árfolyamváltozásból eredő hatásokat a tőkén számolják el, és a következő kamatperiódusra a korrigált tőke alapján adják meg az új időszakra fizetendő, rögzített összegű törlesztőrészletet.
Ebből kifolyólag az árfolyamváltozás előtt már devizaalapú hitellel rendelkező ügyfelek a havi törlesztőrészletükben nem érzékelik azonnal az elmúlt hónapok változásait, az csak a következő kamatperiódusban fizetendő törlesztőrészletben jelentkezik. Ez azt is jelenti, hogy az árfolyamváltozásból eredő hatásokat az ügyfél nem egyszerre és egyből fogja érzékelni az adott havi törlesztőrészletben, hanem az elporlasztódik a jövőben fizetendő összegekben, csökkentve így a nagyobb "kilengések" negatív hatásait.
A másik fontos kérdés, hogy a devizaalapú hitelek alacsonyabb (a bankok közti verseny miatt kiemelten alacsony) kamatlábai kompenzálják-e az árfolyam-ingadozásokból származó kockázatot. Mivel egy árfolyam-ingadozás jellemzően rövid távú esemény, s néhány hónap alatt lefut, a forint-, euró- és svájcifrank-kamatlábak különbözete meglehetősen hosszú ideje a devizaalapú hitelek oldalára billenti a mérleg nyelvét. Az extrém árfolyamzuhanásoktól eltekintve ugyanis a kamatlábváltozás jobban hat a törlesztőrészletre, mint az árfolyam-ingadozás.
A bankok közti rivalizálás miatt - amely a lakásvásárlási hitelek piacán a legerőteljesebb - ráadásul nem is érvényesül azonnal a kamatlábak emelkedéséből származó negatív hatás a törlesztőrészletekben. Bár az euró és a svájci frank irányadó kamatlába az utóbbi időben folyamatosan emelkedett (a svájci jegybank legutóbb 2006. március 20-i ülésén emelte meg az irányadó alapkamatot 25 bázisponttal), annak mértékét számos pénzintézet nem építette bele a kedvezményes hiteleibe, saját kezelési költségeiből "állja" a különbözetet.
A gyenge forint jó
#page#
Azokat, akik úgy gondolják, veszélyes lehet a jelenlegi forintárfolyam mellett devizában hitelt felvenni, meglepheti, hogy a pénzintézetek épp most tartják megfelelőnek az időt svájcifrank-, illetve euróalapú kölcsönt felvenni. Érdemesebb ugyanis gyengébb forintárfolyam mellett eladósodni, tekintve, hogy egy esetleges későbbi forinterősödés csökkenteni fogja a fizetendő törlesztőrészletet. Az új hitelfelvételeket eltérő időpontokban összehasonlítva ugyanis megállapítható, hogy nem érezhető jelentős eltérés az induló törlesztőrészlet mértékében az árfolyamváltozásból eredően, az árfolyamváltozás hatása inkább a már meglévő ügyleteknél jelentkezhet jelentősebben.
A devizaalapú hitelek közül a svájcifrank-alapú hitelnek jelenleg még mindig valamivel alacsonyabb a kamata és a törlesztőrészlete, mint az államilag támogatott forint-, illetve euróhiteleké, és jóval kedvezőbb a kamata és a törlesztőrészlete, mint a piaci kamatozású forinthiteleké.
Persze az sem mindegy, milyen célra vennénk fel hitelt. A piaci (nem támogatott) kamatozású, forintalapú lakásvásárlási hitelek, valamint a személyi hitelek kamatai magasak, e termékek árazásában a piac még nem teljes mértékben követte a forint kamatszintjének csökkenését. Ezekben az esetekben a devizaalapú hitelek törlesztőrészletei jóval alacsonyabbak, így megéri azokat választani.
Ugyanakkor a támogatott forintalapú hitelek és a devizaalapú hitelek kamatszintje között csekély a különbség, és a támogatott termékekben árfolyamkockázat sem rejlik. Ezért, ha jogosultak vagyunk forintalapú támogatott hitel igénybevételére, akkor hosszabb távon gondolkodva - nagy valószínűséggel - emellett érdemes dönteni. Végső esetben pedig, ha a szükséges hitel összege magasabb, mint a támogatott hitel jogszabályi maximuma, akkor csak a különbözetre célszerű devizaalapú hitelt felvenni. (Tapasztalatok szerint egyes befektetők direkt az arany középutat választják, és megosztva vesznek fel forint-, illetve devizaalapú hitelt.)
Felelős döntés
Bár a jelenlegi helyzetben a legtöbb esetben előnyösebbnek tűnik a devizaalapú hitel felvétele, és a bankok tapasztalata is azt támasztja alá, hogy az ügyfelek inkább ezeket a termékeket keresik, nem célszerű pillanatnyi benyomások alapján dönteni egy hosszú évekre kiható hitelről. Mindenképpen érdemes elgondolkodnia azon az érdeklődőnek, hogy személyes helyzete, céljai, jövedelmi viszonyai alapján milyen típusú hitelre jogosult, illetve ezek közül melyik hiteltípust kívánja igénybe venni. Ezeket a döntéseket ma már a legtöbb bank kalkulátorokkal, elemzésekkel tudja segíteni.
Az elemzők véleménye ugyan megoszlik a tekintetben, hogy a közeljövőben milyen szintre juthat az euró/forint keresztárfolyam, abban azonban mindenki egyetért, hogy a 250 forint alatti euróval fémjelzett "aranykor" jó ideig nem tér vissza. Egyesek 260-270, mások 280-300 forintos eurót is emlegetnek, kiemelve, hogy csak az államháztartás egyenlegének helyreállítása hozhat számottevő erősödést a forint számára, s erre is csak év vége felé lehet számítani.
Teljes cikk a Piac és Profit Magazin májusi számában.
