Érzelmeink szerepe a pénzügyi döntésekben

A jelenlegi gazdasági válság okait számos aspektusból vizsgálták már, ám eddig még kevés figyelmet kapott az a tudományos módszerekkel bizonyított „Nobel-díjas" tétel, miszerint a befektetési döntéseket jelentős mértékben meghatározzák az érzelmek is.

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

A világgazdaság történetében bekövetkezett nagy befektetési bukásokat és gazdasági válságokat vizsgálva számos esetben arra jutottak a közgazdászok és a kutatók, hogy legtöbbször egyszerű emberi motivációs és lelki okok befolyásolták a folyamatokat. A közgazdaságtan tudományterületén belül a pénzügyi viselkedéstan (angolul behavioural finance) azt vizsgálja, hogy az emberi agy jobb és balféltekéje milyen mértékben kap szerepet a pénzügyi és befektetési döntésekben. Hogy ez a kérdés az utóbbi időben fontos vizsgálati szempont lett, azt mutatja az is, hogy a témával foglalkozó Kahneman és Smith amerikai közgazdászok 2002-ben közgazdasági Nobel-díjat kaptak munkásságukért.

Robert Kruisland, az ING IM befektetési stratégája szerint egy rosszul sikerült - hitelfelvétellel, autóvásárlással, vagy akár részvény-befektetéssel kapcsolatos - döntés hátterében általános emberi érzések, hibák vannak, mint a megrögzöttség, az általánosítás, az önbecsapás, a hiszékenység, a „csordaszellem" vagy az önellentmondás okozta belső feszültség is. Ezen tényezőknek köszönhető például az, ha adott részvényből sokan vásárolnak, akkor automatikusan vásárolni kezdenek mások is. Befektetői körökben jól ismert és rossz példaként szokták emlegetni az elbizakodott és rendkívül optimista kisbefektető magatartását is, aki kizárólag a múltbeli jó hozamokra alapozva vesz részvényt, gondolván arra, hogy ezen biztosan ő is meggazdagodik - holott a kettőnek egymáshoz semmi köze.

A következő ábra szintén azt mutatja, hogy melyek az általánosságban elmondható reakciók a részvényárfolyam mozgásakor.


Forrás: Money Magazine

Sokan sok helyen értekeztek a magyar lakosság alacsony pénzügyi ismeretszintjéről, illetve pénzügyi kultúrájáról, pedig érdemes lenne megvizsgálni a lelki tényezőket is, hogy azok milyen mértékben járulhattak hozzá az európai viszonylatokban is magas lakossági eladósodottság kialakulásához. Miért gondolták sokan azt, hogy „valahogy úgy is ki tudjuk fizetni"? Ez tipikusan az a gondolkodási minta, mint amikor azt gondolják az emberek, hogy velük úgy sem történhet meg az, ami a szomszéddal...

Véleményvezér

Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek

Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek 

Több mint 11 év munka kell egy átlagos budapesti lakáshoz.
Kormányváltó a hangulat Magyarországon

Kormányváltó a hangulat Magyarországon 

Rosszul áll a Fidesz szénája.
A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.
Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo