Átlagosan 860 millió forint

Magyarországon 2000 és 2005 között összesen 207 befektetési tranzakciót valósítottak meg kockázati tőke befektetők, az átlagos befektetési méret 3,27 millió euró (860 millió forint) volt. Magyarországon jelenleg mindegyik, a kelet-közép-európai régió iránt érdeklődő, jelentősebb alap jelen van, becslések szerint befektetésekre 2,5-3 milliárd euró áll rendelkezésre. Ugyanakkor a közel 600 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás számára szinte elérhetetlen a kockázati tőke bevonása, mivel mindössze néhány kockázati tőkealap, befektetési társaság foglalkozik néhány 10 millió Ft-os befektetésekkel. 2002 és 2005 között a kockázati tőkebefektetéseknek mindössze 4,97 százaléka, 24 millió euró jutott az 1 millió euró alatti szegmensbe. Az ilyen méretű, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) teljes jogú tagjai által megvalósított befektetések száma az elmúlt években átlagosan évi 19 volt, ami rendkívül alacsonynak mondható a kkv-k tőkekeresletéhez képest. Az MKME jelenlegi teljes jogú tagjainak kevesebb, mint a fele teszi lehetővé a finanszírozást ebben a szegmensben. Rajtuk kívül az elmúlt időben érezhető önszerveződésen keresztülment (klubot alakító) üzleti angyalok, illetve egyéb pénzügyi befektetők (társaságok, magánszemélyek) számíthatnak olyan befektetői közegnek, amelynek megnyerése létérdeke az aktív tőkekereslettel bíró KKV-knak.

Az érintett vállalkozások számára hihetetlenül fontos kérdés, hogy hogyan alakul a jövő. A Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által elkészített felmérés szerint 2007 és 2009. között évente 3 olyan kockázati tőkealap jön létre, amelynek befektetési politikájában helye van az osztott portfoliónak, azaz mód nyílik a kkv-kba történő befektetésekre is. A felmérés szerint a létrejövő alapok átlagos mérete 36 millió euró lesz, a várakozások szerint az új kockázati tőkealapok közel negyede start-up, vagyis a vállalkozásokat már a korai szakaszban is támogatni kész alap lesz. Emellett a létrejövő alapok közel harmada generalista alap lesz, amelynek befektetési politikája igen tág teret ad majd arra, hogy a vállalkozás életciklusának milyen szakaszában történjen meg a befektetés. A befektetési méretet tekintve a válaszadók szerint a kockázati tőkealapokba áramló évi 100 millió eurónyi (összesen 300 millió euro) tőke 40 százaléka a generalista alapokat keresi majd, a start-up alapok a befektetések 10 százalékát vonzzák majd. Az átlagos méret alapján legnagyobb (77,5 millió eurót kezelő) kivásárlási alapok a piacra jövő új pénzek 30 százalékát, a fejlesztési alapok a kockázati tőkealapokba szánt pénzek 20 százalékát tudják majd felszívni a piacról.

Nyugdíjalapok és biztosítók

A korábbi gyakorlathoz képest továbbra is jelentős (28 százalékos) marad az állam befektetői részaránya, összhangban a kormányzati és az uniós elképzelésekkel, amelyek a kkv-szektor támogatását a legszélesebb spektrumban, így tőkeoldalon is rendkívül fontosnak tartják.

A potenciális befektetők között a Start által megkérdezett válaszadók szerint a piacra folyó pénzek közel ötödét adják majd a hazai nyugdíjalapok és a biztosítók, köszönhetően annak a törvényi lehetőségnek, hogy befektetési portfoliójukban a korábbiaknál nagyobb, 5%-os súllyal fektethetik eszközeiket kockázati tőkealapokba. "A felmérés szerint az ilyen, a piactól eddig távol lévő szereplők, de akár az eddig meglehetősen passzív üzleti angyalok és pénzügyi befektetők befektetési hajlandóságát növelheti, ha az újonnan létrejövő alapok a jövőben igénybe veszik majd a társaságunk által a magyar piacon elsőként bevezetett tőkegarancia-termékeket" - vélekedett Zoltán Csaba Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.