Nincsenek titkos jövedelmek, rejtett áremelések, ám van átlátható kereskedés és árképzés - tömöríthető néhány szavas állítássá mindaz, ami elvárható és ami teljesül is annak következtében, hogy - viszonylag hosszú előkészületek után - a nyár közepén megkezdte működését a magyar áramtőzsde. A börzét létrehozó, működtető vállalkozás, az MVM Csoporthoz tartozó Mavir-leányvállalat, a HUPX Zrt. egy törvénynek köszönheti létét - a rendszerirányító céget kötelezték a börze megszervezésére -, de szakmai, üzleti érdek, az európai piacintegráció is motiválta a 2003 óta létező szabadpiac továbbfejlesztését, az áramkereskedelem börzéjének működtetését - fejtette ki a Piac & Profitnak Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt. vezérigazgatója. Miután a vállalkozáshoz tapasztalt és erős partnertársaságot kerestek - tette hozzá -, így esett a választás az EPEX Spotra. A francia tőzsdei szolgáltató négy országban - odahaza, Németországban, Ausztriában és Svájcban - már hosszabb ideje működtet úgynevezett másnapi áramtőzsdét.

■ A hazai értéktőzsde esetében időről időre felhánytorgatják, hogy kevés szereplője van. Az áramtőzsdénél nem kell ugyanettől tartani?

- Mivel egész Európában bevált piaci struktúra a koncentrált energiapiac, így van létjogosultsága a magyarországinak is. Tagságunk már most lefedi a hazai áramszolgáltatás, áramkereskedelem csaknem teljes egészét, s jelen vannak a régióban igen erős külföldi cégek is. Belépni készül további nyolc társaság, s így a remélt tizenöt partnernél az év végére eleve többen - legalább húszan - kereskednek a magyar börzén.

■ Mi az azonosság és mi az eltérés az áram-, illetve az értéktőzsde kereskedése között?

- Sok az analógia, maga a kereskedés technikája nem is nagyon lehet más, mint a „klasszikus" érték- és árutőzsdéknél. A lényeg is ugyanaz: szervezett keretek között egységes, fejlett számítástechnikai megoldáson alapuló kereskedési rendszeren keresztül vesznek és adnak el energiát a cégek. Az egész folyamat mögött komoly pénzügyi elszámolás valósul meg: a Budapesti Értéktőzsde jóvoltából ismert Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt., a KELER az egyik markáns szereplő az áramtőzsdei elszámolásban is.

■ De a kereskedés „tárgya" mégsem olyan, mint az árutőzsdén, ahol a termékkel - például a gabonával - akár fizikai valóságában is lehet találkozni.

- Az áramot nem lehet nagy volumenben tárolni, ezért a termelésnek, szállításnak, fogyasztásnak a gyakorlatban egy időben kell megtörténnie. Ezért nem is lehet annyira nyílt ez a piac, mint a részvény- vagy az árukereskedelemé. A piacunkon alapvető, hogy ha valamely szereplő megvesz egy megawattóra áramot egy adott időszakra, azt el is kell fogyasztania, vagy tovább kell adnia, azaz csak a termelésben, szolgáltatásban érdekelt cégek jöhetnek szóba.

■ A tőzsdét működtető vállalkozásnak és a tőzsdei vásárlás, eladás jogosultjainak üzleti érdeke a koncentrált piac léte, de e körön kívül nyer-e még más is a modern rendszeren?

- A szereplők, akik egymással kereskednek, nagyon biztonságosan tudnak venni, eladni, az elszámolási rendszer pedig gondoskodik arról, hogy pontosan megkapja a termék ellenértékét az eladó, az árut a vevő. A portéka mindig a másnapi értékesítés során bocsátódik áruba, a következő napon óráról órára alakítják ki a vásárlások és eladások során az árakat a felek. Meglehet, hogy több kisebb áramvásárló „közös keresletként" megjelenve már előnyös feltételekkel tud beszerezni az erőműtől, mely az együtt jelentkező igényeket jobban ki tudja szolgálni, mint az egyénieket. A hagyományos szabadkereskedelem körülményei között sokszor nem is lehet tudni, hogy a cégek jó vagy előnytelen áron kötnek megállapodást áramvásárlásra, kivált, ha az alkupozíció csak az egyik felet hozza helyzetbe. A tőzsde viszont láthatóvá teszi, hogy a piac szereplői az adott időpontokra milyen áron állapodnak meg az üzletkötések során. Az így kialakuló referenciapontok segítenek a transzparens kereskedelem kialakulásában és a fogyasztók tájékozódásában. Most már gondolkodhatunk a továbbfejlesztésen is, hamarosan sor kerülhet a piac-összekapcsolást jelentő projekt elindítására. Egyszerűsíteni igyekszünk az „árumozgást" a környező országokkal, például, hogy ha Ausztriából akarunk áramot venni, akkor ne legyen szükség három különálló tranzakcióra, azaz egy-egy osztrák, illetve magyar céggel kötött megállapodásra és a határkeresztező kapacitás önálló ügyintézésére. Ezt lehet egy lépésben megvalósítani a tőzsdék és rendszerirányítók együttműködésével.

■ Az értéktőzsdén lévő cégeknél - mert nyilvánosak, átláthatók - a pénzügyi folyamatok „tiszták". Az áramtőzsde is ezt ígéri?

- A kötött körülmények között zajló kereskedési rendszerünk éppen erről szól, de az is fontos, hogy jelentős biztosítékokat kellett letenniük a tőzsdetagoknak, melyeket az EPEX nálunk is alkalmazott technikájának köszönhetően folyamatos vizsgálunk. Az elszámolásokra pedig német módszerek alapján kerül sor. A magyar, a francia és a német szabályok együttes alkalmazásával kiszűrhetők a nem megengedett ügyletek, a folyamatos monitorozás pedig megakadályozza az árak torzítását itthon is, a nemzetközi áramkereskedelemben is.