Ugyan augusztus 22-én már emelkedésnek indultak a világ tőzsdéi (a bécsi és a budapesti 2-3, a kínai 2,5 a vezető nyugat-európai indexek egy százalékos növekedést mutattak szerda délben), mégsem mondhatjuk, hogy megnyugtatóan alakulnak a folyamatok a világ tőzsdéin. Az elmúlt hetekben megmutatkozott pánik ugyanis lényegesen nagyobb volt, mint ahogy a kiváltó okból következett volna.
A vezető amerikai vállalatok részvényeit tömörítő Dow Jones index július közepén még 14000 pont körül állt, múlt héten viszont 1500 ponttal kevesebb, 12500 volt az index értéke. A londoni index (FTSE) 6800-ról 5900 pont alá süllyedt. A japán tőzsdeindex pedig közel 20 százalékot vesztett egy hónap alatt értékéből és a 2001. szeptember 11-i mélypont közelébe zuhant.
Bankot vagy ne bankot?
A dollár-tízmilliárdokra mérhető tőzsdei visszaesés oka az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlása volt. A hitelt szívesen felvevő amerikai polgárok közül ugyanis tízezrek nem tudták törleszteni ingatlanjukra felvett második hitel részleteit, ami súlyos csapásnak bizonyult a hitelt folyósító bankokra, a jelzálogleveleket és az ingatlanalapok jegyeit vásárló pénzintézeteknek és magánszemélyeknek. Nagyot estek a bankok és más pénzügyi szolgáltatók részvényei, és ahogy ez már csak a tőzsdéken lenni szokott, a pénzügyi részvényeken keletkező veszteség ellensúlyozására a befektetők más részvényeikből is elkezdtek kiszállni. Elvégre az elmúlt három évben folyamatosan emelkedtek az árfolyamok, volt árfolyamnyereség bőven. Viszont a tömeges eladással szemben nem volt elegendő vevő, így a folyamat majd két hétig tartott, magával rántva a világ tőzsdéit, a feltörekvő gazdaságok (így Magyarország) valutáit is, hiszen a befektetők ilyenkor a nagy országok (USA, Németország) állampapírjaiba és a dollárba menekítik tőkéjüket.
(Ma már egyébként egy kicsit fellélegezhetünk, mert ugyan nagy forgalom nincs, a forint viszont nem gyengült tovább. A bankközi forintpiacon 258-259 forinton állt szerda délben a magyar valuta az euróval szemben.)
A lassú visszaerősödés okai pedig, hogy többen felismerték, a zuhanások után sok tőzsdei részvény árfolyama már olyan alacsonyan áll, hogy érdemes vásárolni belőle. (A Lehman Brothers befektetési bank egyenesen a nagy amerikai bankok papírjainak vásárlására buzdít.) Jó, bár nem túl erős támogatást adott az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatcsökkentési és pénzpumpáló lépésével, és nem vártak megnyugtató mondataikkal a nagy országok pénzügyminiszterei sem - bár utóbbi politikusokra nemigen szoktak hallgatni a piacok...
A könnyelműek miatt
A válságnak még távolról sincs vége, hiszen kialakulásának oka, a könnyelmű hitelezési politika, az amerikaiak olcsó forráshoz jutása, nem ért véget. Valami ilyesmi történhet egyébként Magyarországon is, ahol szintén vezető hírek közé tartoznak a "nulla induló részletettel" elvitt autók tulajdonosainak nem-fizetése, a karácsonykor hihetetlen felfutást produkáló vásárlási kölcsönök piaca vagy forintgyengüléskor az euróban felvett lakáskölcsönök havi több ezer forintos emelkedése.
Ha a befektetésünk értékvesztése mellett a tanulságnak örülni nem is tudunk, egyet biztosan megérthettünk az elmúlt hónap eseményeiből: mind a hitelt nyújtó, mind a hitelt felvevő könnyelmű hozzáállása, a nem megfelelő kockázatfelmérés komoly negatívkövetkezményekkel járhat az egész világra nézve. Természetesen a néhány tízezer magyar autó- vagy lakáshitel felvevője nem okoz akkora kárt, mint 10 millió hitelből élő amerikai...
