Adni jó! Így lehet pénzhez jutni a neten

Az internet lett a forrásgyűjtés új arénája: ötletgazdák és start up cégek versenyeznek a hétköznapi kisbefektetők pénzéért. Idehaza még gyerekcipőben jár a modell.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

A tömegfinanszírozás – crowdfunding – lehet adakozás, amikor a finanszírozók önzetlenül ölnek pénzt egy szimpatikusnak ítélt kezdeményezésbe, nagyobb összegeknél viszont részvényessé válhatnak, és részesedhetnek a bevételből. Az, aki ma tömegfinanszírozásra ad pénzt, olyan projektbe fektet be, amelyből nem feltétlenül remél megtérülést, de úgy gondolja, szegényebb lenne a világ nélküle. Hogy ezért legfeljebb megemlítik egy film stáblistáján, egy lemezborítón vagy egy prospektusban, az aligha zavarja az adakozók többségét.

Lájkolják, összekalapozzák

A világhálón tarhálás először a kreatív iparágakban honosodott meg: rétegközönségnek szóló könyvek, zenei albumok kiadásában, filmek készítésében vált bevett szokássá Amerikában. A nézők számára érdekes, ám profitorientált befektetők számára érdektelen dokumentum- és játékfilmek ezrei készülnek adakozásból.

A „viszonzásra” eltérő módozatok vannak. Például tavaly Ricky Gervais „A hivatal” című tévésorozata német verziójának, a Strombergnek 3000 rajongója röpke egy hét alatt dobott össze 1,3 millió dollárt a film moziváltozatára. A legalább 50 eurót adók a premierre kaptak jegyet, míg az 1000 euró felett befizetők a nyereségből részesednek. A The Tunnel című ausztrál dokumentumfilm alkotói „képkockánként” szedték össze a pénzt: egy dollárt kértek egy snittért. Az akció 135 ezer dollárt hozott, és a kész alkotás ingyenesen megosztható, BitTorrent fájlként debütált a világhálón tavaly. Az Iron Sky című náci zombifilm 10 millió dolláros büdzséjéből egymilliót gyűjtöttek össze a neten.

Amerikában a legnépszerűbb crowdfunding honlap a Kickstarter. A projekt megadja, hogy mekkora összegre lenne szüksége, azután az érintettek 30, 60 vagy 90 napig izgulhatnak. A pénzt ugyanis csak akkor kapják meg, ha a megadott időn belül a jelentkezőktől összejön az előzetesen kért büdzsé. Ebben az esetben a honlap 5 dollár kezelési díjat von le. Tavaly az előterjesztett projektek 46 százaléka jutott finanszírozáshoz.

A politikai kampányoknál is megjelenik a tömegfinanszírozás – Obama néhány dolláros adakozói több millióval segítették a kampányát 2008-ban –, és humanitárius segítségnyújtást, tudományos kutatásokat is pénzelnek így. Az IndieGogo.com oldalon például szinte bármilyen projekt elfér, és a gyűjtők pénzhez jutnak akkor is, ha a lejáratig a kért büdzsének csak egy része gyűlik össze.

Az új őrületre reagált az amerikai törvényhozás is: a start up cégek közösségi finanszírozását regulázó JOBS Act egymillió dollárnál jelölte meg azt a határt, ameddig a tömegfinanszírozásért cserébe részvényeket kínáló társaságok még nem esnek a tőzsdefelügyelet ellenőrzése alá. 

Gyűjtés magyar módra

Amerikában 300 millió a potenciális támogató, a magyar „piac” viszont egyelőre minimális. A kerékpárosok indexelő karperecétől a szörfdeszkán át a gyerekjátékig többféle termék feltűnt már a hazai felhívásokban, de még várni kell arra, hogy használati tárgyak, fogyasztási cikkek tömegfinanszírozás révén kerüljenek piacra.

Új fogyasztói demokrácia?
Ha a start up cégek forráshoz jutnak a közemberek összeadott forintjai/dollárjai révén, előfordulhat, hogy a mass customization (tömeges személyre szabás) társul majd az új közösségi finanszírozási modellhez, így a valós piaci igényeket közvetlenebb módon, nem nagyvállalati terméktervezéssel lehet majd kielégíteni.
Az első hazai közösségi pénzgyűjtő oldalak 2011 telén jelentek meg. Az Induljbe.hu-nál szakmai bizottság bírálja el a projekttervet, a Kezdheted.hu-nál a megvalósíthatósági lehetőségeket is felülvizsgálják és azt is, hogy reális-e a megadott pénzgyűjtési intervallum. Mindezért a honlap bruttó 15 százalék sikerdíjat számít fel, amit beépítenek az oldalon kért összegbe. A site számla ellenében, míg az Induljbe.hu és az idén januárban startolt CreativeSelector.hu támogatás jogcímen fizet az ötletgazdának. Az utóbbiaktól az ötletgazdák akkor is megkapják a pénzt, ha csak részösszeget sikerül összegyűjteniük, de ekkor 5 százalékos díj helyett 9 százalékot kér az üzemeltető.

A magyarokat megcélzó projektek az elmúlt közel egy év tapasztalatai szerint legfeljebb 100–200 ezer forintot voltak képesek összekalapozni. A hazai ötletgazdáknak azt is meg kell tanulniuk, hogyan mozgósítsák saját rokoni-ismerősi körüket.

Kriston László

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo