Miközben egyre többet beszélünk arról, hogy elsősorban mindenki saját maga felelős a saját és a családja életének minőségéért, a legfrissebb adatok szerint csökkent a lakossági megtakarításokkal rendelkezők aránya 2007 júliusa és szeptembere között, a második negyedévhez képest. Ami persze még magyarázható valamiféle hullámzással, vagy akár a gazdasági megszorítássokkal is, de az már nem, hogy a magyar lakosságnak csak a 26,7 százaléka rendelkezik megtakarítással. (Nincs is nagyon mit félretenni...) Ráadásul a legnépszerűbb forma továbbra is a forintbetét. Igaz, a második helyen már az életbiztosítás szerepel, és ez az öngondoskodás szempontjából azért jó hír.
Korosztályos gondok
Nem lehet elég korán kezdeni! - halljuk szakmai konferenciákon, olvassuk a szakcikkekben. A legtöbb diák mégis tanácstalan a pénzügyekben, nem tudja, hogyan takarékoskodjék, mit tegyen megtakarított pénzével - állítja a Budapesti Értéktőzsde által 2003-ban alapított Öngondoskodás Alapítvány tanulmánya. És ebben az iskolák nem sokat segítenek.
E téren hiánypótló vállalkozás az Oktatási Minisztérium által működtetett honlap (www.sulinet.hu/ongondoskodas). De mi, magyarok még akkor sem igazán gondolunk arra, hogy mi lesz velünk öregségünkre, amikor már egyetemisták vagyunk. Ebben a korban a nyugdíjas éveknél sokkal fontosabb ugyanis az első lakás megszerzése vagy egy utazás. Ezzel szemben például Amerikában az első dolog, amire az egyetemisták félretesznek, a "go to hell money", és ez az összeg legalább hat hónapra biztosítja a megélhetésüket akkor is, ha éppen nincs állásuk.
S mit teszünk a harmincas-negyvenes éveinkben? Sokan ekkor érik el a csúcsot a szakmájukban, és a legtöbben ebben a korban szembesülnek a gyerekvállalással járó problémákkal is, így ilyenkor fordul elő leggyakrabban, hogy gondot okoz a családi és a munkahelyi kötelezettségek összeegyeztetése. A gyerekes háztartások leggyakoribb kérdése pedig az, hogy vajon eleget keresnek-e ahhoz, hogy a mindennapi kiadások előteremtése mellett gyerekeik jövőjéről gondosodni tudjanak. Vagyis a magyarok nagy része ekkor köti meg az első komolyabb biztosításait, lesz egészségpénztári tag, költ nyugdíj-előtakarékosságra.
Majd, mire elérjük az aktív középkort, a lakosság fele már számos ismerettel rendelkezik a pénzügyi piacok működéséről, és tisztában van a saját viszonyaival a megtakarításokhoz, befektetésekhez. Karrier? Pénz? Anyagi elégedettség? Pihenés? A negyvenes-ötvenes években már elsősorban kevesebb munkával szeretnénk minél többet keresni. S jobb későn, mint soha alapon, végre elkezdünk készülni a nyugdíjas korunkra.
A felnőttek sem ismerik
A felnőtt magyar népességnek azonban összességében mindössze az egyharmada készül anyagilag a nyugdíjas korára. Legalábbis ez derül ki a Generali Biztosító Reform Műhelye által gondozott, tavalyi felmérésből. Továbbá az, hogy a jelenleg 45 évesnél idősebb korosztálynak a 38 százaléka, ha nyugdíjba vonul, könnyen kerülhet nehéz anyagi helyzetbe. Miközben az aktív népesség fele sem ismeri a rá vonatkozó nyugdíjszabályokat, így például nem tudják, hogy mennyi járulékot fizetnek, hány éves korukban mehetnek nyugdíjba, és miképpen számítják ki a nyugdíjukat. Az 50 év feletti korosztályban is az átlagosnál magasabb jövedelműek azok, akik körében kétszer annyian készülnek anyagilag is a nyugdíjas korukra, mint az átlagos jövedelem alattiak.
