Többek között az Európai Bizottságnak a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervéről, valamint a megújulóenergia-útitervről szóló közleményére reagált az EP a Tabajdi Csaba (szocialista) által gondozott jelentésben. Ezt az EP Strasbourgban, szerdán, 610 igen, 23 nem, 13 tartózkodó vokssal fogadta el.
A szöveg emlékeztet, hogy az uniós célkitűzés szerint a megújuló energiaforrások arányát az 1995-ös 6-ról 2010-re 12 százalékra kell növelni. Ma az EU-ban mintegy 4242 gazdasághoz kapcsolódó és 26 központosított biogázüzem működik. A biogáztermelés Németországban, Belgiumban, Ausztriában és Dániában a legelterjedtebb. A jelentés szerint az EU-ban a mezőgazdaság és az erdészet jelentősen hozzájárult az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez, 2010-re pedig az európai mezőgazdaságból származó kibocsátás várhatóan 16 százalékkal alacsonyabb lesz, mint 1990-ben.
14-szer annyi energia trágyából
Az EP "elismeri, hogy a biogáz alapvető energiaforrás, amely hozzájárul a fenntartható gazdasági és mezőgazdasági fejlődéshez, a vidékfejlesztéshez és a környezetvédelemhez", "hozzájárulhat az Európai Unió energiagazdasági függőségének csökkentéséhez", továbbá annak a célkitűzésnek a megvalósításához, amely szerint 2020-ra az EU teljes energiafogyasztásának ötödét megújuló energiaforrásokból kell biztosítani.
A szövegben az áll, hogy "a trágyából történő biogáztermelés számos környezeti előnnyel jár, így például a metán- és szén-dioxid-kibocsátás csökkenése, a részecske- és nitrogén-oxid-kibocsátás csökkenése, sokkal kevésbé kellemetlen szag, a szennyvíziszap higienizálása és a kezelt trágyában található nitrogén trágyázásra való alkalmasságának javulása".
"A trágyából kinyerhető biogáz előállítására vonatkozó összpotenciál az EU-ban 827 PJ (petajoule), miközben ma mindössze 50 PJ-nyi biogázt állítunk elő trágyából, energianövényből és szerves hulladékból összesen. Ez azt jelenti, hogy a csak trágyából kinyert energia mennyiségét akár a tizennégyszeresére növelhetnénk" - véli a jelentéstevő.
Több támogatást adnának
A képviselők úgy vélik, hogy "a biogázüzemek számára nyújtott pénzügyi támogatásnak a hatékonyságon, a műszaki fejlettségen, az üvegházhatást okozó gázok tekintetében pozitív egyenlegen, a mezőgazdasági üzemekben és a vidéki régiókban történő értékteremtésen és az üzemek által jelentett egyéb gazdasági és környezeti előnyökön kell alapulnia". A szöveg hozzáteszi, a további támogatásnak "a kutatás-fejlesztést, az egyedi projektek eredményének a terjesztését, a gyártásban való alkalmazását, és a "zöld elektromos áram", valamint a "zöld gáz" magasabb szintű támogatását kell céloznia".
Az EP arra kéri a tagállamokat és a Bizottságot, "hogy a biogáz-ágazat szabályozására irányuló jövőbeni javaslataik során ne csak a környezeti szempontokat vizsgálják, hanem a magas minőségű, fenntartható élelmiszergyártásra gyakorolt hatásokat is".
Sok mindre használható
"A biogáz multifunkcionális energiaforrás: lehet belőle villamos áram, lehet fűteni, hűteni, szárítani. A sűrített biogáz alkalmas autók, tömegközlekedési járművek meghajtására, és a biogázt be lehet a földgázhálózatba is tenni, megfelelő tisztítás után. A biogáztermelés tehát ilyen értelemben egy komoly lehetőség az európai energiatermelés számára" - fogalmazott a jelentéstevő.
Tabajdi szerint a növényi eredetű termékeket felhasználó biogáz-termelés egyelőre nem vetélytársa az élelmiszertermelésnek. "Lehet, hogy világméretekben, Brazíliában, az Egyesült Államokban probléma, de Európában ma még nem probléma, és reméljük, hogy nem is lesz probléma" - fogalmazott.
Zárszavában a politikus azt mondta, "sem a biogáz, sem a bioenergia, sem a megújuló energiaforrások nem csodaszerek önmagukban, de rendkívül fontosak az energia diverzifikálásában".
