A hűtés iránti igény világszerte soha nem látott mértékben növekszik. Jelenleg a globális villamosenergia-felhasználás körülbelül 10 százalékát fordítjuk épületek hűtésére. Bár Magyarországon sokan a fűtési gondok megoldását jóval sürgetőbb kérdésnek tartják, a hűtés fontossága is rohamosan növekszik – Európában ez az energiagazdálkodás leggyorsabban növekvő területe. A jelenlegi előrejelzések szerint az Alföld egyes részein a század végére a téli és nyári energiaigény közel azonos szintre emelkedhet – foglalja össze a Levegő Munkacsoport a Portfolión.
A nyári csúcshőmérsékletek idején a hűtés akár a teljes villamosenergia-igény 70 százalékát is kiteheti.
Ez nemcsak az energiahálózatokat terheli meg, hanem kialakulhat egy ördögi kör is: a hőség fokozza a hűtési igényt, amely túlterheli a hálózatot, ez tovább súlyosbítja a városi hőszigethatást, ami még nagyobb hőséget eredményez.
Fotó: Depositphotos
Nyári energiaszegénység
Egyre elterjedtebb fogalommá válik a nyári energiaszegénység (SEPOV – summer energy poverty), amely komoly problémát jelent Európa-szerte, így Magyarországon is. Ez a jelenség akkor áll fenn, amikor az emberek nem tudják egészséges szinten tartani környezetük hőmérsékletét a nyári hónapokban. Szorosan összefügg az általános energiaszegénységgel, és olyan tényezők okozzák, mint a rossz állapotú otthonok, a szigetelés hiánya, az elavult hűtőrendszerek, a túlzsúfoltság, a magas energiaárak és a társadalmi kiszolgáltatottság.
