Az Európai Bizottság január 23-i javaslata alapján Magyarországra az 1990-es szinthez képest 18 százalékos kibocsátás-csökkentési kötelezettség vonatkozik. A tervezet tartalmazta azt is, hogy hazánknak a jelenlegi 4,5 százalékról 13 százalékra kell növelnie a megújuló energiaforrások arányát 2020-ra. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szinte azonnal üdvözölte a döntést, Fodor Gábor pedig megerősítette Magyarország elkötelezettségét az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben.
A szakminisztérium tájékoztatása szerint a célok hatékonyabb teljesítése érdekében növelni kellene az új tagállamok felzárkóztatását segítő támogatásokat, amit kezdeményezni is fognak a Bizottságnál. Ennek értelmében "a gazdaságilag kevésbé erős új tagállamokhoz a jelenleg tervezettnél jelentősen több, a kibocsátási kvótakereskedelemből származó bevételnek kell kerülnie". Ezt a bevételt az országok a javaslat szerint kizárólag klímavédelemmel összefüggő projektekre költhetik. (Elégedetlen az Európai Unió klímavédelem jegyében kidolgozott új energiacsomagjával a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ); a zöld szervezet szerint a javaslat a "jó szándék ellenére visszalépés" az eddig hangoztatottakhoz képest.)
...több tízmillió embert fenyeget az éhezés, a malária és az áradások fokozott veszélye; több milliárd ember, a Föld minden másodikharmadik lakosa vízhiánnyal nézhet szembe;
...katasztrófák várhatók főként a legszegényebb fejlődő országokban,különösen a Szahara déli részén, Dél-Ázsiában, valamint
Délkelet-Ázsia és Latin-Amerika egyes részein;
...a legnagyobb szárazföldi jégtakarók elolvadnak, ezzel növekszik annak a kockázata, hogy a tengerszint több méterrel megemelkedik, elárasztva számos nagy népsűrűségű ország (pl. Banglades, Dél-Kína, Belgium, Hollandia, Németország, Egyesült Királyság) alacsonyan fekvő területeit szerte a világon;
...Grönland jégtakarójának elolvadása önmagában is hét méterrel megemelné a világtengerek szintjét, s ehhez a nyugat-antarktiszi jégtakaró elolvadásából még hozzáadódhat további öt-hét méternyi tengerszint-emelkedés. A grönlandi jégtakaró máris egyre gyorsuló ütemben olvad;
...veszélybe kerülnek fő ökoszisztémák az Északi-sarktól a trópusokon át az Antarktiszig;
...a veszélyeztetett erdők és fajok kipusztulása mindenkinek az életére hatással lesz a Földön, de gazdasági szempontból
aránytalanul nagyobb mértékben sújtja a szegény és fejlődő országokat.
Forrás: www.greenpeace.hu
Bár itthon rengeteg akadály hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, a kitűzött célok elérhetőek - közölte a Piac és Profit érdeklődésére Rohonyi Péter, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse. Állítása szerint állandó gondot okoz a nem megfelelő politikai környezet, így bár a retorikával nincs gond, a tettek egyelőre hiányoznak - igaz, az utóbbi időben "érezhető volt egy kis pozitív elmozdulás".
A megújuló energiák használatának erősítését teljes mértékben üdvözölte a kampányfelelős, ám kétségeinek is hangot adott: "a kormány korábban már rögzítette az energiapolitikájában, hogy hosszú távon atomenergiában is gondolkodnak", márpedig nem lehet egyszerre több lábon állni Rohonyi Péter szerint. ("A környezetbarát nukleáris energia megfelelő válasz lehet a globális felmelegedés kihívásaira" - monda Herczog Edit (MSZP) európai parlamenti képviselő a Nukleáris Energia Jövőjéért Fórum tanácskozásán.)
Ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy Finnországban egy úgynevezett harmadik generációs reaktor építenek: a beruházás csúszik, a költségek már jóval meghaladták az eredetileg tervezetett, de a legnagyobb gondot az okozza, hogy az építkezés miatt teljesen stagnál a megújuló energiák használata az országban, márpedig az adottságait meglennének hozzá. Ahogy Magyarországnak is megvannak, hiszen például a szél- és napenergia terén rengeteg a kiaknázatlan lehetőség. (Problémák a szélerőművek szabályozásával is van, hiszen ez év elejétől havonta - de ha akarják, akkor naponta - előre, negyedórás bontásban kell megadniuk a termelést, és ha 30 százaléknál többel térnek el a megadottól, akkor a pótdíj akár több is lehet, mint amennyit a megtermelt áramért kapnak.)
"Lassan esik le a tantusz"
Sok mindenen változtatna a kampányfelelős, így például kötelező érvényű állami határozatot hozna annak érdekében, hogy a régi, fosszilis anyagokat használó erőművek hatékonyabban működjenek. Megváltoztatná az erőművekkel kapcsolatos előírásokat is a szakember, mivel szerinte nem az a legjobb megoldás, hogy egy megújuló energiákat használó kisebb erőműnek ugyanolyan eljárásrenden kell átesnie, mint egy több ezer megawatt energiát előállító nagyobb társainak. De általában véve is túl sok a bürokratikus akadály, ami gátolja hazánkat abban, hogy kellő gyorsasággal tudjunk lépni a klímaváltozás elleni küzdelemben - tette hozzá Rohonyi Péter. (A globális klímahatásoknál akár 30-40 százalékkal is nagyobb hőemelkedésre lehet számítani a Kárpát-medencében.)
Hazánk közlekedéspolitikáján is változtatna a szakember: a vasútvonalak fejlesztésére és nem a szárnyvonalak bezárására lenne szükség, amivel rengeteg kibocsátást lehetne megspórolni.
Ezen kívül arra is szükség lenne, hogy a környezetüket károsítók fizessék meg az általuk okozott károkat, amire egyébként a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal is felhívta korábban a kormány figyelmét. Ennek keretében a kampányfelelős a jelenleginél jóval nagyobb mértékben adóztatná meg az országon áthaladó kamionforgalmat.
Ha minden optimális lenne, tehát a kormányzat nagyobb figyelmet fordítana a klímaváltozásra, meghoznák a szükséges új szabályokat, könnyítéseket, akkor a 18 százaléknál jóval nagyobb csökkenés is elérhetővé válhatna a szakember szerint. Arra a kérdésre, hogy erre mekkora esélyt lát, elmondta: a realitás egyelőre kicsi, ám idővel rá lesz kényszerítve az ország. Egyelőre úgy látszik "lassan esik le a tantusz."
A miniszter "Az utolsó óra" című amerikai dokumentumfilm budapesti bemutatóján közölte, hogy a zöld alkotmányozás keretében olyan hosszú távú keretek jönnek létre, amelyek kijelölik a fenntartható fejlődés útját. Fodor szerint a zöld alkotmányozás első lépéseként a parlament tavaly év végén döntött egy fenntartható fejlődés-tanács, és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosi posztjának létrehozásáról.
