Az elfogadott határozat szerint 2018. október 1-je után a fővárosi riasztási fokozat elrendelése esetén korlátozzák a 7-es és a 8-as környezetvédelmi osztályú - Euro 3-as dízelüzemű - gépjárművek forgalmát is. Az intézkedéssel - mint a javaslatban rámutattak - a korlátozottak aránya az üzembentartók mintegy harmadáról gyakorlatilag 40 százalékára emelkedne. (A magyar rendelet szigorúnak tűnik, de vannak városok, ahol szmogriadó alatt még a szabadtéri grillezés is tilos.)

A döntés értelmében a korlátozás 2019. október 1-jével riasztási fokozat elrendelése esetén a 10-es és a 11-es környezetvédelmi osztályú - Euro 4-es dízelüzemű - gépjárművekre is vonatkozik. Az elfogadott előterjesztés szerint az előbbi rendelkezések hatálybalépésekor a használt gépjárműveknek gyakorlatilag a fele, a 2015-ös adatok alapján 52 százaléka esne a riasztási fokozat forgalomkorlátozása alá.

Kép: SXC

Mivel a fővárosi szennyezettségi szint kialakulásához további - a közlekedési hatással összemérhető - források is hozzájárulnak, illetve ezektől független környezeti tényezők is alakítják azt, az 55 százaléknál nagyobb mértékű fővárosi közlekedési korlátozás a mai ismeretek alapján már nem megalapozott - írták.

Hozzátették, hogy ugyanakkor a korlátozás során továbbra is indokolt - tekintettel a gépjárművek viszonylag gyorsan javuló környezetvédelmi tulajdonságaira - ezt az alapelvet fenntartani. A képviselők döntöttek arról is, hogy riasztási fokozat elrendelése után tilos belső égésű motorral hajtott, rendszámtábla nélküli segédmotoros kerékpárokkal közlekedni.

A testület hatályon kívül helyezte azt a januári határozatát, amely a szennyezőbb gépjárművekkel közlekedőknek a riasztási fokozat idején lehetővé tette a helyi közösségi közlekedés ingyenes igénybevételét, továbbá módosította a parkolási rendeletet, amellyel hatályon kívül helyeznék a korlátozás által érintett gépjárművekre vonatkozó ingyenes parkolást. A közgyűlés kimondta továbbá, hogy indokoltnak tartja a szmoghelyzetekkel kapcsolatos felsőbb szintű jogszabályi környezet felülvizsgálatát is.

Bár a rendszerváltást követő években jelentősen javult a levegő minősége, ez a kedvező trend a 2000-es évek második felében megállt, majd romlás volt tapasztalható. Az Egészségügyi Világszervezet szoftverével könnyen megbecsülhető, hogy milyen egészségügyi károkat okoz hazánkban is a levegő szennyezettsége. A légszennyezettségi adatok alapján, évente Budapesten mintegy 1.700 ember, Debrecenben 230, Miskolcon közel 200 ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a szmoggal.

Az Európai Bizottság már 2014 márciusában felszólította Magyarországot, hogy biztosítson védelmet a polgárok számára a szálló por okozta szennyezettség ellen.