Pontos mérések nélkül is nyilvánvaló, de a részletes monitoring eredménye és adatai is alátámasztják: Budapest levegőjének kifogásolható minősége veszélyezteti a városban élő és dolgozó emberek egészségét, valamint rongálja a természetes és az épített környezetet. Ma a "leglátványosabb", legérzékelhetőbb nagyvárosi levegőminőségi probléma a PM 10, azaz a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló porrészecskék levegőben mért magas koncentrációja.

A finom szálló por okozta légszennyezés egyik fő okozója a közlekedés, ezen belül a rossz minőségű dízelmotorok. Hazánkban elterjedtek a dízelmotoros gépjárművek, ezért nagy közlekedési terhelésű pontokon rendszeres a szálló porra vonatkozó levegőminőségi határértékek túllépése. Fűtési időszakban erre még rárakódik a háztartások okozta terhelés. Szintén a közlekedéshez kapcsolódik az utak és a villamossínek nagyon ritka takarítása, ez is egy óriási helyi forrás, hiszen az itt lerakódott por újra és újra felkeveredik.

Budapesten sajnos eddig semmilyen érezhető intézkedés nem történt a szálló por okozta szennyezettség csökkentése érdekében. (A fővárosban a zaj is gondot okoz.) A légszennyezés csökkentésének tervszerű programozása országszerte nem megoldott, annak ellenére, hogy erre jogszabály ír elő kötelező feladatokat az önkormányzatok részére. Erre az utóbbi időben kevesebb figyelmet fordítottak. Az EU-támogatások nagyrészt - az egyébként szintén fontos - hulladékgazdálkodási és a szennyvíztisztítási beruházásokra fordítódnak, miközben a szakmai érvek ellenére a levegő védelme háttérbe szorul.

A Green Capital független környezetpolitikai kutató-tanácsadó intézet által javasolt intézkedések, amelyekkel a nagyvárosok levegőminősége viszonylag gyorsan javítható lenne:

Konkrét, relatíve gyorsan kivitelezhető intézkedések:

1. A PM 10 szennyezőanyag mielőbbi bevonása a szmogriadó rendszerébe.
2. A főváros zónákra osztása, a védett területekre behajtási tilalom elrendelése bizonyos járművek számára, de nem a járművek tömege, hanem a fajlagos kibocsátási tulajdonságaik alapján.
3. A zónahatárok ésszerű megállapítása, a legvédettebb belső zónákban csak a kerékpáros- és a gyalogosforgalom engedélyezése.
4. A belső kerületekben a behajtási (út)díj bevezetése.
5. Az utak, és főként a villamospályák rendszeres és hatékony takarítása.
6. Kedvezőtlen helyzetekben, magas szennyezettség esetén habozás nélkül forgalomkorlátozó intézkedések bevezetése.

Általános, középtávon megvalósítható javaslatok:

1. Forgalomszervezési intézkedések a dugók csökkentésére. Összehangolt, megfelelő logisztika szerint végzett útfelújítások és -építések.
2. A forgalmat akadályozó közlekedési viselkedés drasztikus büntetése (például második parkolás, buszsávok használata).
3. A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának növelése.
4. Az egyéni közlekedést választók közlekedési szokásainak tudatformálással történő megváltoztatása.
5. A P+R rendszerek fejlesztése (ez nagy jelentőségű, főként a külvárosi metróállomások, a közlekedési szövetség keretében a peremkerületi és a környéki vasútállomások közelében).
6. A közlekedési szövetség tényleges alkalmazása és preferálása.Az egyéni fűtés szabályozása. A távfűtés korszerűsítése és vonzóvá tétele.