Évente huszonhatmillió ember szenved ólommérgezést – az elsősorban autóakkumulátorokban használt fém bányászata, feldolgozása és az akkumulátorok újrahasznosítása során. Ezzel az ólom vezeti az egészségre káros szennyezőanyagok listáját a svájci székhelyű Green Cross alapítvány és a Pure Earth környezetvédelmi csoport által összeállított jelentésben. „A szennyező anyagok miatti megbetegedések számát világszerte alábecsülik a sokak által ismert fertőző megbetegedésekhez képest” – vélekedett David Hanrahan Pure Earth munkatársa a jelentés vezetői előszavában. Míg a malária következtében évente hatszázezer ember veszíti életét (WHO, 2013) addig a Green Cross jelentése szerint az ipari mérgezés következtében évente nyolcmillióan.
Az ólom mellett a számos ipari termékben megtalálható higany 22 millió ember megbetegedéséért felelős évente, milliókat fenyeget még a króm, amely bőripari termékekről és edényekről származik, a nukleáris izotópok, amik elsősorban az energiatermelésben használt urán és gyógyászatban használt radioaktív anyagokból kerül a földbe és a levegőbe. A világszerte számon tartott rákos megbetegedések ötödéért a környezetbe juttatott szennyező anyagok tehetők felelőssé. A helyzet sokkal rosszabb, ha a fejlődő országok statisztikáit nézzük: ezekben az országokban a megbetegedések nyolcvan százaléka, a halálesetek negyede az emberi tevékenység által a környezetbe juttatott mérgek számlájára írható.
Nálunk most az Illatos út környékén van nagy baj!
Összesen 200 millió ember él szennyezett területeken, a leginkább érintett országok: Argentína, Banglades, Ghána, Indonézia, Nigéria, Oroszország, Ukrajna és Zambia. A három legszennyezettebb helyszín: az ukrajnai Csernobil, az oroszországi Dszserzinszk és a zambiai Kabwe.
Csernobilban az 1986-ban történt atomerőmű-baleset után még mindig nagy területen életveszélyes a sugárzás mértéke, a Green Cross becslései szerint több ezerre tehető azoknak a rákos megbetegedéseknek a száma, amelyek a magas radioaktivitás számlájára írhatóak. (Az atomkatasztrófáról részletesebben itt olvashat!)Dszserzinszkben a becslések szerint 1930 és 1992 között háromszázezer tonna veszélyes kémiai hulladékot raktak le, a 250 ezer lakosú város teljes környezete, talajvize súlyosan szennyezett a szivárgó hulladék miatt.
A zambiai Kabwe közelében még 1902-ben fedeztek fel hatalmas ólomkészleteket a talajban. Az azóta eltelt évszázadban a kitermelés nagyrészt szabályozatlanul zajlott – és részben zajlik ma is, így rengeteg ólomszennyeződés jutott a környezetbe. A lakosságból különösen a gyermekek esetében mértek veszélyesen magas ólomértékeket, vérükben a határérték tízszerese kimutatható.