A hazai épületek energetikai állapota igen rossz, hiszen majdnem háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint a nyugat-európai társaik - nyilatkozta a Piac és Profitnak Fritz Péter épületgépész, a Magyar Ingatlanszövetség és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal korábbi energetikai szakértője. A szakember, aki a kormány munkáját is többször segítette a témában, elmondta, hogy a legrosszabb helyzetben a családi házak vannak, őket követik nem sokkal lemaradva a nagyvárosi magasépületek (amik nem féltétlenül a panelt jelentik).
Mivel ez a két kategória az összes lakóingatlan mintegy hatvan százalékát teszi ki, ezért látható, hogy bőven van még tennivaló - emelte ki Fritz Péter. Elmondása szerint azért alakulhatott így a helyzet, mert amikor ezek a házak épültek, inkább a szerkezet stabilitása volt a fő szempont, mintsem az energiahatékonyság. Ez a logika annyiban érthető, hogy harminc-negyven éve jóval kevesebbet kellett fizetni az energiáért, mint manapság, akkor ez még olcsónak számított - magyarázta a szakember.
Mára már szigorúbbak vagyunk az EU-nál
Az Európai Unió döntésének értelmében, mintegy húsz százalékkal kell csökkenteni az ingatlanok energiafelhasználását, azonban Magyarország ennél is többet vállalt, ami abban mindenképp segíthet, hogy az "olló ne nyíljon tovább".
Hazánkban 2006 májusában fogadtak el utoljára olyan kormányrendeletet, amely az ingatlanok energetikájával foglalkozik. Az akkori szabályozás értelmében csak olyan tervek alapján épülhetnek házak, amelyek betartják az új, uniós gyakorlatnál szigorúbb előírásokat. Fontos újítás volt az is, hogy a nagyobb felújításokat csak akkor lehet elvégezni, ha a modernizáció után mindenben megfelel az épület az előírásoknak.
Rossz módon használják fel a pénzeket
Ám ez önmagában kevés, hiszen az épületek tulajdonosainak ritkán van pénzük a gyakran több milliós felújításra, a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) pedig nem a megfelelő módon támogatja ezeket a célokat - közölte Fritz Péter. Példaként említette, hogy a támogatás mértéke idén 15 százalékos lesz (két éve még 30 % volt), ami várhatóan nem fogja ösztönözni az ingatlantulajdonosokat. Ez a 15 százalék ráadásul kevesebb, mint amennyi adót be kell fizetni a felújítás után, így az is félő a szakember szerint, hogy sokan inkább feketén dolgoznak, mivel így olcsóbban jönnek ki. (Új lehetőségek lesznek az idei Nemzeti Energiatakarékossági Programban, a változásokról egyelőre társadalmi egyeztetés zajlik.)
További problémákat okoz, hogy tavaly "mindössze" 1,5 milliárd forintot költöttek el a NEP-en belül, pedig ennek "akár a százszorosát is könnyen elvinnék, ha ötven százalékos lenne a támogatási arány." - állítja Fritz Péter.
Ugyancsak kritizálta a szakember a hazai energiafogyasztás támogatását, mivel a legtöbb pénzt az áremelkedések miatti kompenzációra költi az állam, "ami egyáltalán nem ösztönzi a lakosságot a kisebb fogyasztásra." Jelenleg az ilyen célra fordított pénzek mindössze tizedét szánják a megtakarításra, a többi a kompenzációra megy el, pedig Fritz Péter szerint éppen a fordított arány lenne egészséges. (2015-ig több mint százmilliárd forint fordítható a megújuló energiaforrások használatát, az energiatakarékosságot szolgáló programokra.)
Messze Európa, pedig az adottságaink jók
Utolérni a nyugat-európai országokat belátható időn belül nem fogjuk, ehhez még több generációnak kell felnőnie - állítja a tanácsadó. Már ahhoz is negyven év kell, hogy a hazai ingatlanok megfeleljenek az összes előírásnak, amire pedig nagy szüksége lenne az országnak, hiszen az összenergiafelhasználás negyven százalékát a lakások teszik ki. Véleménye szerint, ha a felére sikerül csökkenteni a felhasználást, az már egy jó eredménynek számítana.
Ennek egyik módja a megújuló energiák használata lenne, amire meg is van a reális esély, hiszen Magyarország adottságai megvannak ehhez. Ám a kihasználtságban már akadnak gondok: egy lakosra vetítve Ausztriában százszor annyi napkollektor működik, pedig sokkal rosszabbak az adottságai. Ugyanez a helyzet a szélerőművekkel is, hiába a jó területi adottságok, nem használjuk ki őket. (A Mohácsi kistérségbe tervezett szélerőművek építése nem ütközik lakossági ellenállásba. Nemsokára kiadhatják a környezethasználati engedélyt.)
Márpedig a pazarlásnak megvan az ára: az EU országai közül jelenleg Magyarország állítja elő a legkevesebb elektromos energiát megújuló forrásokból - közölte Fritz Péter. Mindezt úgy, hogy itthon az is megújuló energiának számít, ha valaki a széntüzelést, fára cseréli. (A megújuló energiaforrások legújabb "ősi" elemét, a hidrogént maholnap a leghétköznapibb célokra: autók meghajtására, falvak, lakónegyedek energiaellátására vehetjük igénybe úgy, hogy a környezetet is megkíméljük a káros anyagok kibocsátásától.)
