Európában ezzel párhuzamosan erősödik a remunicipalizáció: számos város visszavette a privatizált energiaközműveket, mert a magánszereplők nem biztosították a megfizethetőséget, a fejlesztéseket vagy a zöld átállást. Magyarországon azonban fordított a helyzet: itt éppen a túlzott állami centralizáció korlátozza az önkormányzati mozgásteret.

Hazai példák: amikor van mozgástér, működik a zöldítés

Kaposvár – biomassza és felújított épületállomány

A Kaposhő 2023-ban adta át a 15 MW-os biomassza-fűtőművet, amely évente 12 000 tonna CO₂-t vált ki. A beruházás 4,8 milliárd forintos KEHOP-támogatásból valósult meg, és ma a hőtermelés több mint fele megújuló.

A keresleti oldalon szintén figyelemre méltó eredmény született: a távfűtött épületek 96 százalékát energetikailag felújították, ami 50 százalékos hőigénycsökkenést eredményezett. A felújítások után a távhős lakások köre jelentősen bővült, ami ritkaság Magyarországon.

Miskolc – geotermia és biomassza kombinált rendszere

A miskolci MIHŐ Kft. 32 500 lakossági és több száz intézményi fogyasztót lát el. A megújulók részaránya tartósan 50 százalék feletti, a szolgáltató pedig a Távhő Ökocímkét is elnyerte. A rendszer sajátossága, hogy nyáron szinte teljes egészében geotermia biztosítja a hőt, télen pedig a biomassza és a gáz csúcskazánok lépnek be.

A jövő: decentralizált, közösségi alapú távhőrendszerek