A brüsszeli bizottság - az EU végrehajtó testülete - a múlt hónapban fogalmazta meg stratégiai javaslatait az üvegházhatást okozó, felmelegedéséhez vezető széndioxidgáz-kibocsátás csökkentésére, a kibocsátási jog "fizetőssé tételére", a megújuló energiaforrások - biomassza, szél-, illetve napenergia - kiaknázásának ösztönzésére.
Az EU 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kívánja csökkenteni a kibocsátást. Eközben 20 százalékra emelnék a megújuló energiaforrások felhasználásának részarányát, 10 százalékra pedig a bioüzemanyag részarányát a szállításra használt energián belül.
Minden ország érdekeit vegyék figyelembe
A hétfői brüsszeli vitában többen azt kérték, hogy a kibocsátás-csökkentési kvóták kialakításakor vegyék jobban figyelembe az egyes országok sajátos körülményeit. Maciej Nowicki, a szénben gazdag - és ezért a fosszilis tüzelőanyagok mellett lobbizó - Lengyelország szakminisztere szerint a tervezett intézkedések rontanák a lengyelek életszínvonalát és a lengyel gazdaság versenyképességét.
Luxemburgi kollégája, Lucien Lux is a nemzeti különbségek rugalmas figyelembe vételét szorgalmazta.
Jacqueline Cramer holland környezetvédelmi miniszter azonban azt hangsúlyozta, hogy bár megérti egyes tagállamok jogos aggodalmait, nem lenne szabad szem elől téveszteni a közös célokat. Mathias Machnig német fejlesztési miniszter pedig egyenest azt mondta, hogy ha globális - vagy legalábbis szélesebb körű - nemzetközi megállapodás születnék, akkor nem 20 százalékos, hanem 30 százalékos kibocsátás-csökkentésre kell törekedni uniós szinten.
