Magyarország „kiszáradása” számos okra vezethető vissza, ám a jelenséget nem kell tétlenül szemlélnünk. A Wavin dr. Szkordilisz Flóra, városklíma szakértő, várostervező segítségével arra kereste a választ, hogy milyen egyszerű lépésekkel tehetjük klímabiztossá otthonunkat, városunkat, vagy akár az ipari létesítményeket. Ráadásul ezekkel a tippekkel nem csak a környezetet, hanem hosszú távon a pénztárcánkat is „védjük”.
Magyarország területének 22,3 százaléka potenciális árvízi zóna – ez az egyik legmagasabb arány Európában – 34 százalékát pedig aszályok veszélyeztetik. Nem meglepő, hogy az önkormányzatok árvíz- és belvízkárok fedezésére fordított költsége éves szinten több tízmilliárd forintra rúg. A klímaváltozás jellegét előrejelző modellek szerint az évi átlagos csapadékmennyiség nem fog lényegesen módosulni, azonban annak időbeli eloszlásában kilengések várhatók: több lesz az extrém, nagycsapadékú nap, és ezzel egyidőben nyaranta a száraz időszakok is hosszabbá válnak. A hidrológusok, ökológusok és tájépítészek egyetértenek abban a legnagyobb kiterjedésű víztározó a termőtalaj lehetne, amely akár a csapadék kétharmadát is képes befogadni.
Dr. Szkordilisz Flóra, városklíma szakértő szerint két módon is védekezkedhetünk az elsivatagodás ellen.
Egyrészt, mintegy a természetet „utánozva”, az NBS (nature based solution) módszer alkalmazásával:
Törjük fel a betont! Ahol csak lehet, használjunk természetes alapanyagokat, amelyek kevésbé tartják meg, illetve sugározzák magukból a meleget.
