Ha biogázról, vagy akár megújuló energiákról beszélünk, akkor meg kell említeni azt is, hogy a magyar politikusok részéről teljes mértékben hiányzik a felelős gondolkodás - jelentette ki Dr. Kovács Attila, az Első Magyar Biogáz Kft. ügyvezető igazgatója egy, a témában tartott sajtóbeszélgetésen. Szerinte nyomás mindössze az unió részéről érzékelhető, ha ez nem lenne, akkor nemigen törődnének Magyarországon a megújuló energiákkal.
Az állandóan hangoztatott probléma, a lakosság nemtörődömsége is innen származik a szakember szerint: "amíg a politikusok kommunikációjából nem érződik, hogy ez fontos téma, addig hiába várjuk, hogy környezettudatosabban gondolkozzon a lakosság."
Ennek megfelelően lesújtó a helyzet: az egy főre jutó biogáztermelésben hazánk egyelőre az utolsó helyet foglalja el az EU tagállamok között. Kovács Attila szerint ez érthetetlen, hiszen hazánk adottságaival nem sereghajtónak, hanem az élmezőny oszlopos tagjának kellene lennünk.
Nehéz uniós forráshoz jutni
Az utóbbi időben mindezek ellenére beindulóban van a hazai biogázipar, hiszen több üzemet adtak át tavaly, illetve terveznek átadni idén is. Ezek egy része a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázataiból szerezte meg a szükséges támogatást, Kovács Attila elmondása szerint idén 20-30 telep juthat ilyen úton pénzhez.
Az brüsszeli pénzek felhasználása ezzel szemben jóval nehezebb a szakember szerint, mivel "kevés a pénz és sok az induló". További problémákat okoz, hogy általában "annyit adnak, amiből épphogy meg lehet valósítani a fejlesztéseket", így nem lehet komolyabban, hosszabb távon gondolkodni. De ha elkészült a telep, akkor sem minden leányálom: Magyarországon mintegy 9-10 eurocent (26,46 forint) jár egy biogázból megtermelt "zöld" kilowattóráért, míg Horvátországban 16 eurocentet kapnak a termelők, Csehországban pedig 14-15 cent körül jár ugyanez.
Ilyen elbírálási környezetben, ahol semmi sem stabil és kiszámítható, nagyon nehéz olyan vállalkozót találni, aki be mer ruházni az adott projektbe - állítja Kovács Attila. Szerinte ezért és mivel a biogáz önmagában nem versenyképes a földgázzal érdemesebb lenne különböző kedvezményeket adni az ágazatnak. Növelhetné a befektetések esélyeit az is, ha a lakosság jobban ismerné a biogázt, a megújuló energiákat, illetve azok pozitív hatásait az emberiség jövőjére nézve - ennek érdekében a Magyar Biogáz Szövetség nemrég kampányt is indított "Zöld Ász" címmel.
Lehet gazdaságosan is
Már három hónapja eredményesen termel Pálhalmán az a biogázüzem, amelyet mintegy 2,5 milliárdos beruházással építettek - árulta el a helyszínen Szárszó Tibor, a beruházó Pálhalmai Agrospeciál Kft. biogáz üzemének környezetgazdálkodási osztályvezetője. A pénzből mintegy kétszázmillió forintot tett ki a saját rész, ezen kívül 1,05 milliárd vissza nem térítendő támogatást, és 1,3 milliárd hitelt használtak fel. A beruházás reményeik szerint tíz év alatt megtérül.
Az 1,7 MW teljesítményű üzem mintegy 6 millió köbméter biogázt állít elő évente, amiből 12.688 gigawatt áramot képesek kinyerni. "Ez egy kisebb város teljes energiellátását megoldaná, ha lenne még két üzemünk, akkor a közeli Dunaújvárost könnyedén el tudnánk látni" - szemléltette az eredményeket az osztályvezető. Jelenleg az áramot az államnak adják el.
A tájékozatatás szerint a pálhalmai biogáz üzem éves szinten jelenleg mintegy 35 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól mentesíti a környezetet, amit azóta eladtak Ausztriának. A Kyotói szerződés óta ugyanis az egyes országok - amellyek nem tudják teljesíteni a kibocsátáscsökkentési terveiket -, más országoktól vásárolhatnak "felesleget". A szerződés értelmében az osztrákok csaknem kétszázmillió forintot fizetnek a következő négy évben, amire nagy szükség van, ha az üzem azt akarja, hogy tíz éven belül megtérüljön a beruházás.
Még rosszabb helyzetben a szélerőművek?
Egy január harmadikán életbelépett kormányrendeletnek köszönhetően rettentő nehéz helyzetbe kerültek a szélerőművek - közölte a sajtóbeszélgetés során Stelczer Balázs, a kulcsi szélerőművet üzemeltető EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft. ügyvezetője. Ez ugyanis előírja, hogy a havi menetrendeket a MAVIR részére az előző hónap 7. munkanapjáig, a hetieket az előző hét 3. napjáig, a napi menetrendeket pedig legkésőbb az előző munkanap reggel 9 óráig kell elküldeni. A szabályozás szerint, ha a negyedórás pontosággal megadandó menetrendek 30 százalékkal eltérnek, akkor 5 forint/kWh pótdíj fizetetndő.
Ez teljes mértékben elfogadhatatlan az ügyvezető szerint, mivel az állandóan változó időjárásnak köszönhetően lehetetlen ennyire pontosan kiszámolni, hogy mondjuk egy hónap múlva mennyi áramot tudnak termelni. A jelenlegi szabályozás megváltoztatása érdekében a Magyar Szélenergia Társaság jogi lépéseket tervez.
