Termálvízzel fűtik a mórahalmi közintézmények többségét 2010-től. A beruházáshoz 263 millió forint támogatást nyert a homokháti kisváros önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatán. Az idén fúrandó termálkúttól induló távvezeték érinti majd a kisváros iskoláját, óvodáját, bölcsődéjét, a fürdőt, egy újonnan épülő szállodát, az új polgármesteri hivatalt, a rendezvényházat és a könyvtárat. A termálvizet pedig, miután az összes gazdaságosan hasznosítható hőt leadta, egy 900 méter mély kútba sajtolják vissza.
A beruházás - amely a számítások szerint a tizedik év végére megtérül - teljes költsége 526 millió forint, ennek felét a KEOP támogatásából, felét pedig saját forrásaiból fedezi az önkormányzat. Az előzetes becslések szerint a jelenleg gázalapú fűtés kiváltásával a fejlesztésnek köszönhetően évente 866 tonna szén-dioxid kibocsátását tudja elkerülni az önkormányzat. A kisvárosban már két termálkút üzemel, az egyikből 39-40, a másikból 62-65 Celsius-fokos víz tör a felszínre. A melegebbik kút vizével fűtik az egészségházat, a gyógyfürdőt és a medencéket, így már van tapasztalatuk a geotermikus energia hasznosításában, adta hírül a távírati iroda.
A Dél-Alföldi Régióban húsz geotermikus fejlesztési projekt körvonalazódik, melyek bekerülési költsége összesen 26 milliárd forint. Ezek megvalósulásuk esetén 45 ezer tonna szén-dioxid kibocsátástól mentesítenék a környezetünket, évente - mondta Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke. A Csongrád megyiek igen aktívak e téren. Hódmezővásárhely a geotermikus energiafelhasználás fővárosának számít, de az egyébként geológiailag rossz helyszínre települt Mórahalmon is jók a már megvalósult és a tervezett projektek is.
Ötletek vannak Makón és Csongrádon, ahol a közintézmények mellett a strandok is élhetnek a föld atta hővel. Szentesen a használt vízgyűjtő gerincvezetéket szeretnék a Tiszába vezetni. Kisteleken a geotermikus energiát a wellness központban és a tervezett kertészeti bázison szeretnék hasznosítani, de Csanyteleken is tervezik, hogy hogy miként lehetne a lakosság szolgálatába állítani a föld mélyében rejtőző természeti kincset.
