Szeptember elején már látható, hogy az idei kukoricatermés lényegesen kisebb lesz a korábbinál. Arra is ráirányítja a figyelmet a kevesebb tengeri, hogy az agrárium egyre nagyobb arányban akar átállni energetikai célú növények termesztésére, feldolgozására, de nem biztos, hogy könnyen megtalálhatók az egészséges arányok, illetve sikerül-e kialakítani az újszerű hasznosítás gazdaságos feltételeit.

Szolnok után hová tovább?

A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségében már többször is elemezték a váltás, átállás terveit, beleértve azokat az elképzeléseket is, amelyek a közforrásokból való támogatásokat kívánják hozzárendelni a szerkezetváltáshoz.  Aktuális kérdés mégis az, hogy kínál-e jó megoldást a kukorica alapú alternatív energia Magyarországon?  Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára ennek kapcsán arra utal, hogy tavaly és tavalyelőtt, főképp a jelentős többletek miatt, más hangsúlyokkal beszélt a kukoricatermesztésről az agrárpolitika, mint most, amikor az aszály elvitte a termés zömét. 

A csapadékhiány okozta problémák mellett azonban egy továbbival is illik számolni, Horváth Gábor ismeretei szerint egy-két hónappal ezelőtt veszélyes méreteket öltve jelent meg a kukoricabogár is. Először Baranyában és Tolnában "találták meg" a kártevők tömegét, s bár a szaktárca csak az aszály híreire összpontosít, mostanában a Szolnok megyében lévő gazdaságok vették észre, hogy megérkeztek őhozzájuk is a kukoricabogarak, mégpedig egyre nagyobb arányban. Kérdés, hogy mi is az útvonaluk, merre pusztítanak tovább? Mindenesetre a két rendhagyó körülmény - az aszály és a kukoricabogár is - arra irányítja rá a figyelmet, hogy milyen biztonsággal lehet kiszámítani a kukorica energetikai célra való hasznosítását. Hiszen a hektikus termelés miatt a költségekkel nehezebb kalkulálni, elegendő a korábbi hatalmas tárolási kiadásokra gondolni.

Biogázt minden mennyiségben

A MOSZ mindezek tudatában készített komplex hasznosítási programot. Akkor van esély a jobb jövedelmezőségre, ha nem pusztán arra koncentrálnak a gazdaságok, hogy megtermeljékaz üzemanyaggyártáshoz kellő mennyiségeket, hanem a melléktermékek mostaninál lényegesen intenzívebb helyi hasznosításába is be kell fektetniük. A MOSZ ajánlásában mindenképpen minimálisra redukálandó a melléktermékek szállítása, s a folyamat során keletkező hulladékhőt, gázokat is a helyi termeléshez, például biogáz telepeknél célszerű felhasználni. S mert hasznosítható biogáz más mezőgazdasági anyagok révén is keletkezik, ezeket sem szabad nem használni, azaz olyan méretű biogáz üzemek kellenek, amilyenek a nyerhető összes energiával jó tudnak sáfárkodni. Tehát a kukorica-zúzalék akkor érhet valamit, ha a szarvasmarha telepen keletkező trágyával, sőt, ha van, akkor a feldolgozó-üzemi hulladékkal együtt hasznosul a keletkezés közvetlen közelében. Nem véletlenül szorgalmaz kis és középüzemű energiapolitikai koncepciót is a MOSZ.

Kistérségi erőművekre várva

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv energetikai fejezeteiben az eddigiekben is aktívan támogatott alternatív megoldás a fatüzelésen alapuló erőműépítésben öltött testet. Annyi erdőfát termelni, amennyi - a felvert árakon ugyan - az energiatermeléshez kellhet, nem szerencsés - számolták ki a MOSZ-ban, ahol ugyan elfogadják, hogy másmilyen energianövények is léteznek, melyek termesztésük fokozatosan bővíthető is. De amint a kukoricánál, a többinél is kritikával fogadják a kidolgozatlan, kiszámítatlan szállítási hátteret. Ha a gazdaságok dolga tömöríteni a betakarított energetikai növényt azért, hogy fuvarozni lehessen a távoli erőműbe, akkor helyben kell igen sor energiát felhasználni a préselésre. Sokkal inkább a kistérségi erőműprogramok számíthatnának járható útnak, ám egyelőre nagy erőművekben gondolkodik az ország, s arra egyelőre nincs megfelelő válasz, hogy mi történhetne a kistérségi többlet energiával.