A Business Water Risks and Readiness in Central and Eastern Europe (Vállalati vízkockázatok és felkészültség Közép- és Kelet-Európában) című jelentés 115 vállalat bevonásával 2026 áprilisa és júniusa között készült, és Bulgáriára, Csehországra, Magyarországra, Romániára, Szlovákiára és Ukrajnára terjedt ki. Az eredmények tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők a régió valamennyi vállalatára nézve reprezentatívnak, ugyanakkor jól érzékeltetik a vízkockázatok kezelésének hiányosságait.
Fotó: DepositPhotos.com
A megkérdezett cégek 46 százaléka mérte fel a saját működését érintő vízkockázatokat, a beszállítói láncok esetében viszont ez az arány mindössze 23 százalék. A vállalatok 53 százalékának nincs külön vízügyi stratégiája, és csupán 7 százalékuk érzi úgy, hogy nagyon felkészült a vízzel kapcsolatos üzleti kockázatok kezelésére.
A válaszadók leginkább az aszályt és a vízhiányt tartják fenyegetőnek: 49 százalékuk jelölte meg ezeket a következő évek várható üzleti kockázatai között. Szorosan követi őket az áradások és a szélsőséges esőzések veszélye, 46 százalékkal. A romló vízminőség, az édesvízi ökoszisztémák állapotának romlása és a szabályozási környezet bizonytalansága szintén komoly aggodalomra ad okot.
Magyarországon is gazdasági kérdéssé vált a vízhiány
A vízkockázatok már Magyarországon is közvetlenül érintik a gazdaság működését. A mezőgazdaság számára a tartós csapadékhiány, a kiszáradó talajok és a csökkenő vízkészletek jelentenek egyre nagyobb terhet, miközben az ipari termelés, az energiatermelés és a szállítás is függ a megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre állásától.